Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Bakó Ferenc: Településnéprajzi tanulmány

Maklár betelepülésének körülmények és időpontját meghatározni törekvő, fenti fejtegetéseink nyomán az alábbiakat összegezhetjük. Történelmünk írott forrásai segítségével nem tudtunk elfogadható eredményre jutni, mindössze azt sikerült eldöntenünk, hogy az első negatív adat megjelenésétől (1067) a megtelepedés tényét konstatáló adat (1261) közléséig terjedő, mintegy 200 esztendő időtartamán belül kell a megtelepedés eseményét keresnünk. Megpróbáltunk az Eger-völgyi francia-vallon telepeseknek az irodalomban jobban ismert történetéhez igazodni, az ő megtelepedésük idejéhez viszonyítani Makiárét. Láttuk, hogy ez a kísérlet sem vezetett célhoz, a kérdésben külön álláspontja van a történettudománynak és a nyelvészetnek. Ha egy tényező ennyire bizonytalan (csaknem 200 év a különbség), egy másik, még kevesebb adattal alátámasztható meghatározáshoz nem lehet igénybe venni. Helységünk földrajzi neveinek tanulmányozása után azonban megállapíthatjuk, hogy Maklár betelepedéseié két török, talán besenyő eredetű név ad kissé bizonytalan, de mégsem egészen elvetendő utalást. A megtelepedés idejét ezen az úton sem tudtuk közelebbről meghatározni, de úgy látszik, hogy ez a kunok beköltözése előtt történt, és e két név közül a mak-ot Rásonyi kifejezésével élve, kunok előtti, prekumán népességnek határozhatjuk meg. А так nemzetség elterjedéséről, más közeli területeken való megtelepedéséről nincsenek adataink, ezért valószínű, hogy őket egy helyen, Makiáron telepítették le. A szári név más előfordulása hasonlóképpen ismeretlen, de a vele együtt szereplő és azonos tőből képzett Szarda pataknév elterjedése Északmagyarországon kapcsolatot sejttet e nagy terület egyes pontjainak benépesedési folyamata között. II. Maklár harcos, lovasnomád népe úgy helyezkedhetett el az Egri völgy kapujában, mint a gazdag püspöki város nyugalmának, biztonságának védelmére szervezett őrcsapat. Később, a földművelésre való áttérés után ez a földrajzi helyzet olyan előnyöket biztosított számára, amelyek Makiárt is gazdaggá, tekintélyessé tették és ábránynál egyesül és Mezönyárád irányába folyik tovább. Sályon, épp úgy, mint Makiáron azt a vízmedret nevezik így, mely esőzés után a felesleges vizet a malom alatt vezeti a patakba úgy, hogy a malomárok vizét fel ne duzzassza. A falutól délre már a patakot is Szardának nevezik. Mind Sályon, mind Bükkábrányon a falu egy részét Tyukszar-nak nevezik (egyébként Mezőkövesden és Noszvajon is), Bükkábrányon pedig két utcát Rövid-Szár-, illetve HosszúSzárnak neveznek. További kutatás eldöntheti még az itt felsorolt, és a következő földrajzi nevek egymással, esetleg a makiári nevekkel való összefüggését. Cserépfalutól északra a Hór völgy egyik mellékvölgye a Szarba völgy, felette a Szarba oldal (Bükk hegység turista térképe, 1963.), Sály határában (Fekecs ér dűlő) Szaró lápa, Besenyőtelek határában pedig Szaró domb név ismeretes. — Történeti forrásanyagunk is fel tud mutatni néhány analóg esetet. Foltin J. közli a szászdi apátság egyik birtokának leírását, s abban Halászfalu mellett Zárd thova nevű ,,locus"-t, melyet Szartavá-nak ír át (1323. Foltin J. im. 145. 1.). Hernádcsány 1270. évi határjárásában szerepel az ,,ad lacum Sartostou" kifejezés, melyet a Pesty F. gyűjtemény is említ Szartos tó néven (Vö: Györffy Gy., Árpádkori Magyarország ... I. 75 — 76. 1.). Ortvay T. számos víznevet említ, melyek azonos (hasonló) tőből képzettek: Sard fluvius (Alsó-Fehér т.), Saard piscina (Bihar т.), Sard aqua (Sopron, Pozsony és Vas т.), Sartos tou (Abaúj т.), Sarus tou (Csongrád т.), Sartow, vagy Sartos stagnum (Bereg és Szabolcs т.); végül számos megye területiről említ Sar, Saar Sáros nevű vizet (Borsod, Fejér, Gömör-Kishont, Heves, Komárom, Mosón, Pest-Pilis-SoltKiskun, Pozsony, Sáros, Somogy, Szatmár, Szepes, Tolna, Várasd, Veszprém, Zemplén, Zólyom т.). (Ld: Ortvay T. Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig. Bp. 1882. I. 9 — 60. 1.) Az itt felsorolt adatok és témák közötti esetleges összefüggés felderítését nem tekinthetjük feladatunknak, bár bizonyos nevek esetében a kapcsolat valószínűségével számolhatnánk. Fent említett terepbejárásunkra is hivatkozva utalni szeretnénk arra, hogy számtalan, sokszor az irodalomból fel sem deríthető adat rejtőzködik mai földrajzi neveinkben. így a Heves m. déli részén, Visznek határában folyó Szarvágy patak példáját említjük csak meg, mely épp úgy, mint a tőle nem messze fekvő Zaránk falu neve (korábban az irodalomban is, de kiejtve is: Szaránk) összefügghet a szári népnévvel. 293