Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Bakó Ferenc: Településnéprajzi tanulmány

lakosainak számát megnövelték. Gazdaságilag még jelentősebbé vált 1380 körül, amikor vámszed 3 hellyé lett, ahol az egri püspök-földesúr szárazvámot szedett az Eger-völgyébe tartó utasoktól, kereskedőktől. 29 Ezek a körülmények és a püspöki levéltár fennmaradása magyarázza, hogy Makiárról több olyan írásos emlék maradt fenn történetének későbbi századaiból, melyek adatokkal szolgálnak gazdasági, népességi és települési viszonyairól. Területünk első gazdasági és népességi adatait az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzék tartalmazza. A jegyzék felsorolja a helységeket, a plébánosok nevét, és azt a pénzösszeget, melyet pápai tized fejében kötelesek fizetnie 0 A makiári lelkész kötelezettsége 40 gros, ennél az Egri-völgy többi helységének plébánosai közül csak a nagytályai és a felnémeti fizet többet. Úgy látszik, hogy a Vallis Agriensis plébániái a legjobban jövedelmezők a megye más területeihez is viszonyítva, mert a hevesi főesperesség területén pl. Debrő 14 gros-szal fizet a legtöbbet, Poroszló és Heves csak utána következik. A patai kerületben Pásztó vezet 21 gros-szal, de Gyön­gyös is csak 20, Visonta pedig 16 gros-t fizet. A megye többi plébánosára átlag 5 gros esik. Maklár tehát ebben az időben Eger, Nagytalya és Felnémet után a megye leg­gazdagabb és feltehetően legnépesebb helysége. 11 A XV —XVI. sz. gazdasági viszonyait tükröző Liber S. Johannis és a Bakócz Kódex (1493—96) két Maklár nevű helységet tüntet fel: Nagh-Maklart és Kys­Maklart. 22 Kis-Maklár jóval kisebb lehetett a másiknál és attól csak az Eger-vize választotta el, 23 tehát valószínű, hogy a napjainkban Szarinak nevezett falurész helyén feküdt. Míg Nagy-Maklár az 1587. évi urbárium szerint az egri várhoz tarto­zik, addig Kis-Maklár ,,ad curiam Agriensem". 34 Ez egyúttal Kis-Maklár nevének utolsó említése. Az 1596. évi nagy hadjárat valószínűleg mindkét Makiárt elpusztította és attól kezdve, hogy elfutott lakosai a XVII. sz. elején visszatérnek, már csak egy Makiárt említenek a feljegyzések. Maklár népessége a török hódoltság elején jelentékenyen megnő. 35 Ha a pápai tizedjegyzékben feltüntetett adóösszegeket a lakosság számával arányosnak fogadjuk el, úgy Maklár a szomszédos Nagytalya oppidumhoz hasonlítva 34%-kal kevesebb lakost számlál. 36 Az 1549. évi dézsmajegyzék adatai szerint Maklár lakosainak száma Nagytályához viszonyítva 40% (150 : 334), az 1558. évi urbárium szerint még kevesebb, mindössze 33% (47 : 142); de az 1576-i és az 1594-i dézsmajegyzékek már a lakosság számának jelentős növekedésére mutatnak. 1576-ban Maklár népessége 81%-a Nagytályáénak (296 : 330), 1594-ben pedig annak már 110%-a (269 : 251). 37 29 Ld: Hevesvármegyei ismertető és adattár. Bp. 1936. 220 — 21. I. 30 Ld: Balássy F., i. m. 1865. 67. 1., Ortvay T., i. m. 1881. I. 198. 1. 31 Ld: Balássy F.—Szederkényi N., i. m. I. 179. 1. 32 Vö: Kandra K., Az egri főegyház Szent János könyve. Adatok . . . Eger. 1886. 1/3. 546. 1. ; Albert F., Heves és külső Szolnok megyék leírása. Eger, 1868. 472. 1.; Csánki D., Magyar­ország történeti földrajza a Hunyadiak korában. Bp. 1890. I. 67. 1.; Borovszky S., Heves megye monográfiája. Bp. é. n. 55. 1.; Heves vármegyei ismertető és adattár. 221. 1. 33 Az 1577. évi urbárium szerint: „Haec Possessio est déserta ab antiquis temporibus, videlicet a 32 Annis. Verum quasi una possessio distincta a Nagy Maklar per Fluviolum, pecora tamen sub uno et in iisdem fuerunt Pascuis". EÁL. Érs. Lt. Lib. 30. pag. 117-a és 159/b. — Az 1495. évi dicális összeírásban Kis-Maklár 4,5, Nagy-Maklár 56 Ft adóösszeggel van felvéve. Ld: Hevesvármegyei ismertető . . . 221. 1. 34 Ld: Kandra K., i. m. 1886. 546. 1.; Maksay F., Urbáriumok. Bp. 1959. 699., 728. 1. 35 A megye legnagyobb része, így Maklár is, 1552 óta a töröknek is adózik. 36 Balássy F. —Szederkényi N., i. m. I. 179. 1. 37 Az adatokat N. Kiss I., 16. századi dézsmajegyzékek. Bp. 1960. és Maksay F., i. munkájá­ból vettük. A százalékokat kikerekítve adjuk. 294

Next

/
Oldalképek
Tartalom