Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)
Bakó Ferenc: Településnéprajzi tanulmány
madta s helyükre költözött". 20 Azokból a tudósításokból, melyek szerint az uzok-at, akiket az arab és örmény kútfők Comani Nigri néven emlegetnek a sári nép, ezeket viszont később a qûn-ok űzik el lakóhelyükről, — arra következtet Györffy, hogy a sári a kipcsakok világos, fehér névvel megkülönböztetett része, törzse, és semmiképpen sem azonosítható a fehér vagy fekete melléknevet használó kun néppel. 21 Győrffy cáfolja Németh Gy. magyarázatát, s a fekete, fehér, sárga színneveket az egyes törzsek különböző színű lófarkas zászlóira vonatkoztatja. 22 Harmattá János viszont azt tartja inkább lehetségesnek, hogy a nomád törzseket méneseik, ill. lovaik színéről nevezték el. 23 Czeglédy Károly a kunok eredetét nyomozva megállapítja, hogy a kunok és a sárgák (szári) ,,1012 táján vonultak Belső-Ázsiából a nyugatszibériai steppére", majd 1020 körül a kun, ujgur és nyugatszibériai elemekkel törzsszövetséget alkottak. 24 Legújabban ugyanő a Sarkéi név magyarázata során azt írja, hogy a név első tagja csuvasos jellegű, kozár nyelvmaradvány. 25 Összefoglalva a szári, vagy sári népről a fent idézett közlések lényegét, megállapíthatjuk a következőket. A szári, sári egy belsőázsiai származású, talán arcszíne után mongoloid, vagy sárga népcsoport, ill. világos színű lovakat használó néptöredék volt, esetleg a kipcsakok egy törzse, amely az uzok után és a kunok előtt került hazánkba. Letelepedésük helyéről és idejéről egyelőre semmiféle, előttünk ismert írásos emlék nem ad számot, de feltételezhető, hogy földrajzi neveink ennek a népnek is az emlékét — mint még annyi másét — megőrizték. Bár adataink nem eléggé bizonyító erejűek, de felvetjük annak lehetőségét, hogy Maklár belterületének egyik neve, a Szári ezen kipcsak törzs, vagy nemzetség magyarországi szállásterületének egyik megjelölése. 26 A Maklár nyugati részét átszelő vízmosás beve, a Szarda nyilvánvalóan kapcsolódik a Szári szó jelentéséhez: a már többször említett szógyökhöz a -da képző járul, melynek pontos magyarázatát ugyan nem tudjuk adni, de értelme kétségtelen: annyi mint sárga víz. A Szarda vize adatközlőink szerint is „kávészín", „sárga", mert a Nagyaszó hegy agyagos, sárgás talaját hordja le, amikor a vízmeder megtelik. Míg a szári névnek a középkkori mohamedán kútfők nyomán számos történeti előfordulását lehet kimutatni és ezekből a nevet — úgy véljük — elfogadhatóan magyarázó következtetéseket lehet levonni, addig ez utóbbi nevünk, a Szarda mellé már kevesebb párhuzamot sorakoztathatunk fel. Az analógiák felkutatása során mindenképpen számolnunk kell azzal a gátló tényezővel, hogy a szó gyöke mai nyelvhasználatunkban és már századok óta olyan anyagot jelöl, mely miatt a nevet szégyelhették, esetleg idők folyamán meg is változtatták. 27 Ennek tulajdonítható talán, hogy a névnek csak két azonos előfordulását ismerjük: Dél Borsodban, a Bükk hegységből eredő kis patakok egyikét és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekvő Telkibánya egy patakocskáját ugyancsak Szardá-nak nevezik. 28 2U Ld: Győrffy Gy., A kun és komán népnév eredetének kérdéséhez. A Magyar Táj- és Népismeret Könyvtára. 11. sz. Bp. 1948. 6. 1. 21 Vö: Györffy Gy., im. 11. 1. 22 Ld: K. Cs. A. I. kiég. köt. 449-453. 1. 2;i Ld: Színes lovú népek. M. Ny. XLII. 33. 1. 24 Ld: A kunok eredetéről. M. Ny. XLV. 50. 1. 25 Ld: Sarkéi. M. Ny. XLV11I. 86. 1. 26 További kutatás tárgya lehetne a szári és sári nevek viszonyának, feltételezhető rokonságának felderítése. Joggal feltételezhetjük, hogy az előbbivel azonos jelentésű sár, sári név-nép-e vagy nemzetségnév, mely a honfoglaló kavarok törzs szervezeti keretei között vándorolhatott be területünkre. (Vö: [Aba—] Sár, Sarud). 27 Lőrincze L. példáját a Zaarberin — Vörösberény névváltozásra inkább így magyarázhatjuk, mint a színfogalmak jelentés eltolódásával. Ld: Földrajzi neveink élete. Bp. 1947. 13. 1. 28 Dél-Borsodban végzett terepbejárásunk eredményeként közölhetjük, hogy Szardának nevezik mind a két kis malmot hajtó patakot, mely Sály, ill. Kacs határában ered, majd Bükk292
