Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)
Bakó Ferenc: Településnéprajzi tanulmány
szikszó között volt, északon tehát Maklár határával érintkeznie kellett. Abból a tényből, hogy sem Maklár neve, sem a makiári határ azonosítható földrajzi nevei közül az oklevélben egy sem szerepel, az következik, hogy a forrás keletkezésének idején ezek a nevek itt még ismeretlenek voltak. Bár mai forráskritikánk úgy értékeli a szászdi apátság alapítólevelét, hogy nem teljesen megbízható, 3 úgy véljük, Maklár benépesülésének idejére ezt a negatív adatot mégis elfogadhatjuk: az oklevél keletkezésének idején (1067) Maklár neve még ismeretlen, az átírás időpontjában viszont (1267) más forrásokban már szerepel (ld. lejjebb). Maklár kialakulását tehát erre a 200 évre, legkorábban a XI. sz. harmadik harmadára tehetjük. Az Egri völg/ Maklártól északra eső szakaszának egyes helységei (Nagytálya, Kistálya, Felnémet) közismerten a püspökség első századaiban települtek be, nyilván részeként annak a telepítési akciónak, mely a ritkán lakott völgyet népesnek kívánta látni, azért is, hogy minden tekintetben kielégítse a püspöki udvartartás növekvő igényeit. E Nyugat-Európából történt betelepítést történetírásunk általában tényként közli és lefolyását legtöbben a XI. sz.-ra teszik. 4 Bárczi G. nyelvészeti és forráskritikai vizsgálatai azonban arra az eredményre vezettek, hogy telepedtek ugyan le a XI. századi Magyarországon latini néven ismert vallonok, de az Egri völgy telepesei később, valószínűleg a tatárjárás után vándoroltak be. 5 A nyugati telepesek szomszédsága nemcsak azért érdemel részünkről figyelmet, mert történetük hozzásegíthetne bennünket Maklár keletkezés-idejének meghatározásához, hanem azért is, mert voltak történészek, akik helységünket a nyugati telepítések közé sorolták. 6 A franciavallonok beköltözésének ideje azonban az okleveles anyag elpusztulása miatt nem határozható meg, Maklár közéjük sorolása pedig olyan feltevés, mint lejjebb látni fogjuk, mely nem állja meg a helyét. Maklár nevét IV. Béla elveszett adománylevelének megerősítéseként V. István oklevele említi először az egri püspökség birtokainak felsorolásában (1271). IV. Béla adománylevelének kiadására azért került sor, mert a káptalan levéltárát a tatárok felgyújtották és a püspöki javakat meghatározó jogbiztosító iratok megsemmisültek. 7 Bár a püspöki birtokok megnevezését az oklevél azzal kommentálja, hogy ezek Szt. István király óta a püspök tulajdonát képezik, Maklár betelepülésének idejére ez az utalás nem lehet mérvadó, mert a birtokjog a területre vonatkozik nemcsak lakósokkal benépesültén, hanem lakatlanul is. Az bizonyítottnak látszik, hogy IV. Béla oklevelének keltezésekor (1261) a betelepülés már megtörtént. Rásonyi László egy keleti kútfőt idéz (Rasî-deddî: Dzâmi at-tâvarîx), mely az európai mongol hódítás történeti eseményeit örökítette meg: „ . . . Kadán seregével együtt fölkerekedett és a Makut (Makut) és ... uk és S.án tartományokat megszervezte és azon vidékeknek a pâdisâhját, a kelért egészen a tengerpartjáig futamította". Rásonyi a Makut „tartományt" Makiárral tekinti azonosnak, feltételezése szerint tehát helységünk 1241 —1242-ben már mai nevét viselte. 8 A XIII. sz. második felétől kezdődően már többször előfordul 3 Vö: Szentpétery I, Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Bp. 1930. 1/3. 475.1., az oklevél részletes ismertetését, értékelését és magyarázatát ld. Foltin J., A zásztyi apátság. Eger, 1883. 4 Ld: Auner M., Latinus. Századok 1916. 28—41. 1.; Hóman В.—Szekfü Gy., Magyar történet. I. 291 ; J. Németh., Les colonies françaises de Hongrie. Szeged 1936. 12. 1. 5 Bárczi G., A középkori vallon-magyar érintkezésekhez. Századok 1937. 393—416. 1. 6 Ld: Balássy F. —Szederkényi N., Heves vármegye története. Eger 1890 — 1897. I. 113. 1. 7 Ld: Balássy F.-Szederkényi N., im. I. 298-299. 1. 8 Ld: Rásonyi L., Makut — Maklár. M. Ny. 37. 116.1. Bár tudomásunk szerint sem a nyelvészeti, sem a történeti irodalom Rásonyinak erre a hipotézisére eddig nem reflektált, Győrffy Gy. lektori véleménye szerint ez „a képtelenségek birodalmában sorolható. Egy jelentéktelen település neve nem kereshető a krónikában, amikor Mohi, Buda, vagy IV. Béla neve sem szerepel benne .. ." 19 Az Egri Múzeum Évkönyve 289
