Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Bakó Ferenc: Településnéprajzi tanulmány

különböző oklevelekben a község neve: 1278-ban Tekme besenyő birtokának körülírásánál, mint szomszédos település;

9 1291-ben Bögér-, vagy Buger-Besenyő határának leírásakor a Makiárról Buda községbe vezető út „Makuta" néven szerepel,

10 stb. Községünk tehát minden valószínűség szerint a tatárjárás idején már lakott hely volt, de betelepülésének időpontja az írott források szűkszavúsága, ill. hiánya miatt továbbra is ismeretlen. Ha konkrétebb választ akarunk erre a kérdésre adni, úgy más forrást is meg kell szólaltatnunk, mely ez esetben rendelkezésünkre áll: helységünk egyes földrajzi nevei ma is olyan kapcsolatokat őriznek, melyek ha halványan is. de utalnak e régmúlt történeti eseményre. A Maklár név régóta foglalkoztatja nyelvészeinket, történészeinket és megfejtésén, értelmezésén többen is fáradoztak. Elsőként Karácsonyi János szentelt figyelmet a -lár végződésű földrajzi nevek magyarázata kapcsán Makiárnak is. Úgy véli, hogy ezek a helynevek ,,nem származhatnak a kunoktól, mert a kunok beköltözése előtt már megvoltak". A tételt Maklárral bizonyítja, mely ,,már Szt. László ideje óta az egri egyházé volt".

11 Miután a kunok névadását elvetette, a besenyőkre gondol Karácsonyi, akik ugyancsak török nyelvet beszéltek és „pl. а Мак nevű családfőtől származó férfiakat többesszámban -lár raggal Maklár-nak nevezték". Bátky Zsigmond elfogadva Karácsonyi megállapításait, néhány analógiát sorol fel Makiárhoz, mint Mog, Mogd (1086), Мак (Komárom, Szatmár és Szabolcs m.), Makfalva (Maros-Torda m.), Makád (Csepel sziget), stb.

12 Ugyancsak Karácsonyi fejtegetéseinek fonalát veszi fel Németh Gyula és tovább bizonyítja a -lár végződés töröknyelvű többesjelét azzal kapcsolatosan, hogy ,,egy 1278-i oklevélben Maklár közelében egy Makuta nevű út és egy Мак nevű földrész szerepel".

13 А Мак és a Maklár besenyő nevek, а Мак jelentése a törökben „érdem", eredetileg személynév, esetleg törzsnév és a többesszámot képző -lár végzet szintén „törzsnévi, vagy személynévi eredetre utal".

11 Rásonyi a tatárjárás fentebb idézett keleti kútfőjének ismertetésekor két lényeges megállapítást tesz. Az egyik a Makut magyarázatát illeti: szerinte az ,,-(u) szóvég mongol többesjel is lehet", s így a Makut ugyanúgy так népet jelentene, mint a Maklár. A másik: vitába száll Németh Gyulával és Győrffy Györggyel, nem tartja Makiárt besenyő eredetű névnek. Elégtelennek tartja azt a bizonyítékot, hogy besenyő birtok határjárásában szerepel — mint szomszéd — először. Úgy véli, hogy „talán azzal is megelégedhetnénk, ha tágabb értelmű kifejezéssel kunok előtti eredetűnek, prekumánnak mondanánk".

15 А так név tehát a XIII. sz.-ban egy családfőt, esetleg nemzetséget jelölt, mely itt telepedett meg az Eger patak középső folyásánál, a honfoglaló nemzetségek szállásterületei között, az egyházi földön. Hogy ez a csoport kisebb létszámú, vagy népesebb volt-e, hogy a mákoknak azonos nevet viselő testvérei esetleg másutt telepedtek-e meg, erre csak a különböző так, ток gyökű földrajzi és személynevek genetikus kapcsolatát kimutató kutatás tudna feleletet adni.

16 u Közli Nagy I., Hazai oklevéltár. Bp. 1870. 83. 1. - Ismerteti Kandra K., Heves megye ezer év előtt. Adatok az Egri Egyházmegye Történetéhez. (A továbbiakban: Adatok . . .) Eger, 1887. 11/3. 249-250. 1. 10 Ld: Adatok. . . 1886. II. 368. I. 11 Vö: Karácsonyi J., Néhány besenyő és kun helynevünkről. M. Ny. XVII. 211. 1. Karácsonyi egyébként az V. Istvántól megerősített, IV. Béla oklevelére utal, melyet Fejér (Cod. Dipl. IV/3. 36. I.) közöl és amelynek épp ez az állítása több kritikát érdemelne. 12 Ld: Bátky Zs., Bodoglár, Boglár, Maklár. Föld és Ember. I. 138-139. I. 13 Ld: Németh Gy., Maklár. M. Ny. XXVII. 145. 1. 14 Ld: Uő: uo. 146. 1. 15 Ld: Rásonyi L., im. 116-118. 1. - Győrffy Gy., K. CS. A. I. kiég. k. 423, 493. 1. 10 А Мак helynévnek csak néhány előfordulását ismerjük, így Komárom, Szabolcs —Szat290