Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Molnár László: Az apátfalvi keménycserépgyár és az 1846-os iparműkiállítás

A gyár történetére, illetve akkor még terveire vonatkozó megjegyzések minden kétséget kizáróan hitelesek. További értékes adatokkal szolgál az ott folyó munkára a fenti levélhez mellékletként csatolt azonos kézírású jegyzék, amely a küldött edényeket sorolja fel.

10 A beküldött tárgyak mindenben megfeleltek a felhívásnak, amely hangsúlyozta, hogy a köz számára hasznos és nem különleges tárgyakat várnak a kiállítóktól. A kiállításon a kerámia és a porcelán tárgyak igen eló'kelő helyet foglaltak el. A sajtóban megjelenő bírálatok és ismertetések kiemelik művészi színvonalukat. Az apátfalvi gyár szerénynek mondható bemutatkozása ellenére is felkeltette a bírálók figyelmét és az edényeket, ha egyenként nem is, de sommázva és más nagymúltú gyárak tárgyaival összehasonlítva jónak tartják. A megállapítások értékét fokozza az a körülmény, hogy a kiállítás időszakában az apátfalvi gyár mindössze alig négy esztendős múltra tekinthetett vissza. Az önálló bérletszerű alapítás során létrejött üzem a kiállítás évében megfelelő bérlő hiányában, már a papnövelde kezelésében működött. Új bérlővel és a gyár fellendítésével kapcsolatban csak elképzelések és előzetes tárgyalások folytak még a kiállítás időszakában. A gyár készítményei az elismerő bíráló értékeléseken kívül díjazásban nem részesültek. Az előkészítők különös gondot fordítottak arra, hogy a beküldött tárgyak elbírálása a legnagyobb körültekintéssel és tárgyilagossággal történjék. Részletes útmutatást készítettek a mű és díjbírálók számára, amely nyomtatásban is megjelent.

11 Ebben figyelemre méltóan elválasztották a „mű" és a ,,díj" bírálatot. Ennek során számos sokszor egymással ellentétes vélemény született, amit valószínűleg az Iparegyesület választmánya hangolt össze, és így alakították ki a végső eredményt, amely a díjak odaítélésében jutott kifejezésre. — Az apátfalvi edényekről egybehangzóan elismeréssel szólnak a bírálatok. A nyilvános bemutatkozás, az elismerő értékelés és a sajtóban megjelent vélemények hatására jött létre valószínűleg még abban az esztendőben, vagy a következő 1847. év elején a gyár bérbeadása. A termelés színvonalának megállapításához szükséges röviden vázolni a hasonló keménycserépgyárakban folyó munkát. A XIX. század negyvenes éveiben már nemcsak külföldi származású és külföldi iskolázottságú munkások dolgoznak, hanem az első hazai generáció is megjelenik. Bizonyos fokú munkamegosztás is történt ekkor, amennyiben elkülönülnek a massza munkásai a malmokban, a korongosok, a formázok, az égetők és a festők. Természetesen ez a megosztás az apátfalvai gyárban még nem alakulhatott ki ilyen mértékben, mert annak munkáslétszáma az eddigi kutatások szerint igen alacsony. — Egy-egy szakképzett munkás több munkafolyamatot is ellátott. A munkásokra vonatkozó eddig legteljesebb képet nyújtó forrás az apát10 Jegyzéke az egri papnövelde apátfalvi edénygyárából 1846-ik országos Iparműkiállításra küldött daraboknak jelesen : Leveses csésze födeles kék szegéllyel 1 db. Leveses födeles csésze apró kék virággal 1 db. Leveses tányér kék szegéllyel 2 db. Leveses tányér zöld szegéllyel 2 db. Leveses tányér apró kék virágokkal 2 db. Nagyobb gyümölcs tányérok 2 db. Kisebb gyümölcs tányérok 4 db. Virágcserép kettő, két alsó vízfelfogó csészével 4 db. Országos Levéltár Iparegyesület 1846 (719) rendezetlen csomó). 11 Vezérutasítás az iparműkiállítási mű és díjbírák számára, Országos Széchenyi Könyvtár Aprónyomtatványtára 1846. 18* 275