Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–1963) II.

pontja meg is felel a bástya északi falában fent elhelyezett lőrésekhez tartozó „emeleti" szintnek. Ettó'l a ponttól az említett szűk folyosóig egy pihenó't alakítottak ki a legfelső' lépcsőfok után.

29 Az utolsó lépcsőfokok és a pihenő alatt sikerült a lépcsőt nyugatról tartó cölöpök lyukainak olyan összefüggő metszetét feltárni, amelyik jól érzékelteti a hevenyészett lépcső építésének egyik fontos mozzanatát (48. kép) és a már bemutatott képekkel, felmérési rajzokkal együtt, lehetővé teszi a lépcső szerkezetének, a munka főbb szakaszainak rekonstrukcióját (49. kép). A lépcső alatti rétegből előkerült régészeti anyagra összességében azt mondhatjuk, hogy azok a XV—XVI. századba sorolhatók. Közvetlenül a lépcső alatti rétegekben találtunk néhány zöldmázas, alakos, reneszánsz kályhacsempetöredéket (50. kép), de inkább apró edénytöredékek kerültek elő nagyobb számban.

10 E réteg legértékesebb leletei közé tartozik egy kisméretű, sárga homokkőből készült kőfaragvány, amely egy férfifejet ábrázol (51. kép). A kitűnő szobrász kezére utaló munka valószínűleg a XV. század II. felében készült.

31 Az alsóbb rétegekben már kevesebb leletet találtunk. Ezek közül néhány vas ágyúgolyó, két kapa és egy kisebb, fém fedél érdemel említést (52. kép).

32 Az alsóbb rétegekben mind több kő mutatkozott (reneszánsz bejárat szintje táján), amelyek között akadtak igen szép gótikus- és reneszánsz kőtöredékek is. A palota nyugati falában feltárt reneszánsz ajtó küszöbszintjéig mélyítettük a Tömlöcbástya udvarát a „hevenyészett" lépcső elbontása után, s így a bástyaudvaiban visszaállítottuk a XVI. század közepéig fennálló állapotot. Ez a helyzet a XVI. század közepe táján változott meg, amint arra már az előzőekben utaltunk. Feltevésünket a kutatás során nyert adatokkal alá is támasztottuk, de nézzük most még meg az írott forrásokat, elsősorban Tinódinak a vár 1552-es ostromáról írt munkáját. Pataki Vidor, idézett, kitűnő munkájában olvashatjuk, hogy az egri vár 1537 táján Petényi Péter kezébe került. A vár megerősítésének irányítására Da Vedano Sándor kapott megbízatást. Ő vezeti a külső vár, és belső vár keleti falának építését, valamint a belső vár új bástyájának, az északkeleti sarkon álló Sándor-bástyának felépítését. A vár 1548-ban a királyé lett, s a nagy építkezés tovább folyt. 1549—52 között épült fel a Dobó-bástya. Az eddig említett építkezésekről — amint erre az idézett munka felhívja a figyelmet — beszámol Tinódi.

23 A Tömlöcbástya építéséről nem történik említés, de a Sándor-bástya építésének ténye, valamint annak a Tömlöcbástya északi részével való szerkezeti viszonya és formai hasonlósága kétségtelenné teszi, hogy az is ez időben épült. A két ó-olasz bástya (Sándor- és Tömlöcbástya) az 29 A Tömlöcbástya keleti falában lévő két felső lőréshez tartozó színt alacsonyabban van, mint a „hevenyészett lépcső" legmagasabb pontja. Azt nem tudjuk, hogy e lőrések felett volt-e még egy magasabb szint, vagy lépcsőn juthattak fel az északi fal felső lőréseihez. 30 Reneszánsz, zöldmázas kályhacsempetöredék, gazdagon tagozott peremmel, azon belül falpillérekkel, középen egy fejnek mutatkozó részlettel, fölötte leveles ággal (50. kép). A darab jelzése ТВ. 63. IV. — Egy másik, itt előkerült, világosabb zöld mázzal fedett darabon valószínűleg IUSTITIA alakja látható, egyik kezében kardot, a másikban mérleget tart. Méretei: 18x13 cm. Jelzése ТВ. lépcső alatt. 31 A töredék hossza átlósan mérve 21 cm, az arc magassága 12 cm, szélessége 10 cm. Lelt. sz. V. 64. 11. 1. 32 Az ágyúgolyók 17 — 18 cm átmérőjűek voltak, a két kapa nagyon rossz állapotban került elő. A háromszögletűnek hossza 28,5 cm, szélessége 18 cm volt, a másiknak méretei 27 x 22 cm. Az ezekkel egy rétegből előkerült fém fedélnek átmérője 9 cm, magassága 4 cm. Azonos rétegben találtunk egy igen erősen rozsdás gótikus sarkantyút is, amelynek hossza 13 cm. 33 Tinódi: Eger vár viadaláról való ének. Régi Magyar Költők Tára. III. Bp. 1881. — Pataki V.: i. m. 5-6. 231