Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)
Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–1963) II.
eléjük húzott északi, külső várfallal egy rendszert alkot, közrezárja az északi falszorost, a védelmi rendszer egyik nagyon fontos részét. Az északi, külső várfal a Zárkándy-bástya felépítése előtt — amint arra a XVI. századi alaprajzok is világosan utalnak (39—40. kép) — a Sándor-bástya északkeleti sarkához kapcsolódott. (A falszoros lehetővé tette váratlan támadások, s a falszorosba esetleg behatoló ellenség támadásának a két bástya ágyúival és egyéb fegyverekkel való elhárítását.) A Zárkándy-bástya építése 1552—54 közé tehető. 34 Ez egyben azt is bizonyítja, hogy a Tömlöcbástyának az 1568-as alaprajzon feltüntetett északi része az 1552-es ostrom előtt, a Sándor-bástyával egy rendszer részeként épült. Tinódinál a Földbástya leírása után találkozunk először a Tömlöcbástya említésével, amely a fenti adatokat, megállapításokat megerősíti, „élettel tölti meg" a ma már megváltozott képet, s egyben pontos helyszínrajzot is ad: Az után régi nagy föld domb más vagyon Napnyugat között, észak között vagyon, Vár szegletin, tetején sok kas vagyon, Tapasztott palánkkal kerítve vagyon. Fenn az aránt belől mellette vagyon Azon szegletőn, egy kőbástya vagyon, Az az tömlöcz, hossza északra vagyon, Az mellett északról sok szép ház vagyon. Ez paloták alatt külső kőfala, Kőfal belől egy sovén palánk vala, Paloták végében egyenős kőfala, Fal végében az Sándornak bástyája. Az ének második részében az egyik helyen megtudjuk a bástya védőseregének pontos létszámát is az 1552-es ostrom idején: Ez új bástyán fölül tömlöcbástyába, Ugyan ottan egy erős földpalánkba, Száz negyvenegy drabant álla azokba, Négy fő légin azok közé beálla. 25 Később is többször megemlíti még Tinódi a Tömlöcbástyát és színes képet fest az ott folyó igen heves harcokról. E leírásokban is találunk néhány olyan részletet, amelyek a jelenlegi kutatás szempontjából is jelentősek. A harmadik részben megbizonyosodunk arról, hogy a Tömlöcbástyában még az 1552-es ostrom idején is állt az a középkori torony, amelyet az 1568-ban készült váralaprajz is jelöl. Az ostrom leírása közben arra vonatkozó adatokat is találunk, hogy ezen a részen elkeseredett harc folyik. A vár védelmében egyedül ezen a helyen említik meg a nők részvételét, s Dobó István nem egy esetben személyesen irányítja a Tömlöcbástyában a védősereg harcát : Lám az föld bástyán alól kezdek lőni, Napnyugat felől az tornyot töretni, Házakat, palotákat lerontani, Király székiről tömlöcz bástyát lőnni. 34 Pataki V.: im. 10. 35 Tinódi: i. m. 105. 232
