Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)
Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–1963) II.
A most tárgyalt aknától néhány méternyire keletre tártuk fel a másik, kút alakú aknát a régi várfal mellett, a Tömlöcbástya déli falára a XVI. század közepe táján ráépített falazatban talált „csatorna" alatt (44. kép). Ez a falazat is részben már a bástyaudvar töltésére épült — cölöpöket is vertek a fal alá —, s a kút alakú aknát is a töltésbe építették, nem is nagyon mélyre. Ebben az aknában nem sok leletet találtunk, de egy kisméretű, zöldmázas, kiöntőcsöves korsó (45. kép) és egy kés díszített csontnyele szép darabnak számít (52. kép). 28 Az akna építésének kora talán a nyugati várfal „kiegyenesítésének" idejére, 1568—1578 tájára tehető. Baldigara alaprajzán a nyugati várfal mögötti épület-sarokban lévő helyiségben egy vékony vonalkával jelölt rész van a Tömlöcbástya déli fala mellett, amely talán valamiféle kapcsolatban volt a bástyaudvaron — a fal túlsó oldalán — feltárt falazattal, s az alatta lévő kút alakú aknával, amely minden bizonnyal vízgyűjtő lehetett. Erre utal a fölötte lévő csatorna és az akna falazott feneke. A mélyebb aknában (4 m) előkerült pénzek és egyéb régészeti leletek, valamint az aknák, falvastagítások helyzete egyaránt alátámasztja azt a korábban említett megfigyelést, hogy a Tömlöcbástya udvarának feltöltése a XVI. század közepe táján, minden bizonnyal az 1552-es ostrom pusztításai után következett be, amikor az erősen megrongált várat gyors ütemben, hevenyészetten helyreállították. Ez a helyzet csak 10—15 év múlva változott meg, amikor a Tömlöcbástya nyugati fala is felépült már, s az északi ágyútermet is feltehetően beboltozták. Ennek a boltozatnak felépítése és a mögötte kialakított szűk folyosónak a felső szintjére való feljutás tehette szükségessé a Tömlöcbástya déli falában másodlagosan nyitott kapu és az onnét induló, említett lőrések felé tartó „hevenyészett" lépcső kialakítását. A lépcső készítési idejének pontos korhatározása, valamint annak igen érdekes szerkezete szükségessé teszi, hogy ennek feltárásával — ami időben is legkésőbb történt — részletesebben foglalkozzunk. A lépcső feltárása tulajdonképpen nyugat felől kezdődött, amikor a bástyaudvar feltárásával elérkeztünk a lépcső nyugati széléig. E helyen ugyanis cölöplyukak mutatkoztak. A cölöpöket egykor ferdén, a lépcső alá verték, nyilván azzal a célzattal, hogy azok a lépcső süllyedését megakadályozzák. Meg is feleltek e célnak, bár a lépcső így is süllyedt egy kicsit nyugat felé. Az oldalt levert cölöpök rendszere később még világosabban kirajzolódott. Ezután kezdtük meg a lépcső bontását dél felől, a Tömlöcbástya déli falában kialakított kaputól indulva és nem sokkal mélyebbre hatolva a küszöb szintjénél. A feltárással igen óvatosan haladtunk előre, hogy minden részletet pontosan megfigyelhessünk. A lépcső keleti oldalán már annak megtalálásakor megfigyeltünk egy alacsony falazatot, amelynek átvágásakor kiderült, hogy abba két falkötő gerendát falaztak, s a fal alá három cölöpöt vertek, hogy az a töltésben meg ne süllyedjen (46. kép). A két falkötő gerenda fészkét végig megtaláltuk a falazatban, s a fal alá vert cölöpök helyeit is megtaláltuk szép „sorban" elhelyezkedve (47. kép). Az aránylag sűrűn elhelyezett cölöpök jó tartást adtak egykor a lépcsőt keletről támasztó falnak. A lépcső, illetve az azt támasztó fal legmagasabb maradvánnyal. Méretei: h. 18 cm, é. sz. 7 cm. Lelt. sz.: V. 64. 1. 8. (4. kép). Kés, csont nyéllel, keskeny pengével. Méretei: h. 12 cm. Lelt. sz.: V. 64. 1. 9. Kés, csont nyéllel, szélesebb, erősen rozsdáit pengével, a nyél végén bronz lemezzel leszorítva. Méretei: h. 18 cm. Lelt. sz. : V. 64. 1.10. 28 Korsócska, sárgásfehérre égetve, kívül a felső részén zöld mázzal, kihajló szájperemmel, kiöntőcsővel és füllel. Méretei: m. 9,8 cm, sz. á. 4,5 cm, t. á. 4,5 cm. Lelt. sz.: V. 64. 2. 2. Kés, bekarcolt mintákkal díszített csont nyéllel, végén kiszélesedő, egyik oldalán lapos nyúlvánnyal, kis lyukkal átfúrva, felfüggesztés céljából, pengéje erősen rozsdás, apró darabokra törve. Méretei: h. 7,5 cm (nyél). Lelt. sz.: V. 64. 2. 1. 230