Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)
Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–1963) II.
tűnik elképzelhetetlennek ez a feltevés, amelyet a rétegek vizsgálata is alátámaszt. 24 Ez időben (1568) a Földbástyáról még a középkori tornyon át jutottak a bástyaudvarba — a Tömlöcbastya keleti fala és a Sándor-bástya között húzódott az északi falszoros —, amely 27 méteren körülbelül 7 métert emelkedve érte el a „keskeny" palota mögött az emelet szintjét. Ekkor a Tömlöcbastya déli falában még nem jelölnek kaput a várudvar felé. Ez védelmi szempontból érthető is, hisz a nem egészen koiszerű Földbástya és Tömlöcbastya elfoglalása esetén az ellenség könnyen elözönölhette volna ezen a kapun keresztül a belső várat. Kelet felé viszont, az elég meredek lejtőn és fent a palota mögötti szűk falszorosban nehezebben bontakozhatott volna ki az ellenség további támadása. Ez a lejtő alkalmas volt a Földbástya és a palota mögötti falszoros között ágyúk felhúzására és leeresztésére egyaránt. Baldigara tíz évvel később készített tervén azonban már az említett déli falon egy bejáratot találunk az udvar felé (40. kép), de ekkor már áll a Tömlöcbastya újabb, nyugati fala és a kőből épített, megerősített Földbástya is, amelynek védelme már megengedte a kapunyitást a várudvar felé. Mielőtt azonban rátérnénk annak vizsgálatára, hogy miért is készülhetett a déli falban ez a kapu, visszatérünk még a bástyaudvar délnyugati sarkának tárgyalására, mert ott az említetteken kívül még igen fontos részleteket, meghatározható korú régészeti leleteket, illetve a bástyaudvar feltöltésének időpontjára támpontot adó pénzeket találtunk két aknában (27. kép). Az egyik aknát a délnyugati szögletben tártuk fel, részben a középkori torony keleti falának vélt falmaradvány falfülkéjébe süllyesztve. A mély aknát barnás, korhadékos, fekáliás réteg töltötte fel, amelyből igen sok edény- és kályhaszem töredéke került elő. Az előkerült régészeti leleteknek sajnos ezideig csak kis részét restaurálták. Ezek közül mutatok be most néhány darabot. Az aknában 14 darab összeoxidálódott ezüst dénárt is találtunk, amelyeknek alapján az itt előkerült leletek készítésének idejét a XVI. század közepe tájára tehetjük. A dénárok közül egy II. Lajos körmöcbányai vereté (1526), a többit már I. Ferdinánd verette ugyancsak Körmöcbányán (1533—1556). 25 Az aknában előkerült edények, kancsók, korsók, köcsögök és tál alakú kályhaszemek (41—43. kép) fontos szerepet töltenek majd be az egri vár XVI. századi edényeinek feldolgozásakor. Igen érdekes, ritka darabnak számító lelet a szürke, redukált égetésű,tál alakú kályhaszem, amelynek belső oldalát közép táján körbefutó, bepecsételt vonalkákkal díszítették (14. kép). 26 Az akna feneke táján (4 m) egy fejszét és edénytöredékeket találtunk 27 . 24 A közölt két alaprajz, a rétegek vizsgálata és az előkerült régészeti leletek egyaránt alátámasztják a fenti feltevést. 25 A pénzek meghatározásáért Huszár Lajosnak mondok köszönetet. 26 A redukált égetésű, mázatlan, bepecsételt vonalkákkal díszített tál alakú kályhaszemekböl négy kiegészíthető darabot találtunk az aknában. Méretei: 21 x20x12,5 cm, lelt. sz.: V. 61. 2. 1 — 3. és V. 64. 1. 1. E helyről került elő egy barnásszürkére égetett, háromszög formájú kályhaszem is (14. kép, 3. á.). Méretei: 24x22x5,5 cm. Lelt. sz.: V. 64. 1. 6. — Kancsó, sárgásfehérre égetve, füllel és csorbult kiöntővel, a szájperem alatt körbefutó bekarcolt vonalakkal és festett, barnásvörös sávokkal díszítve. Méretei: m 18 cm, sz. á. 8 cm, t. á. 7,2 cm. Lelt. sz.: V. 64. 1. 3. Kancsó, sárgásfehérre égetve, a száj- és nyakrészen, valamint a fülön zöldmázas, a nyak alján sárgásbarna mázzal, a letört kiöntő maradványaival, magas talppal. Méretei: m. 26 cm, sz. á. 9 cm, t. á. 9 cm. Lelt. sz. : V. 64. 1. 7. Kancsó, nagyméretű, sárgásfehérre égetve, plasztikus tagozatokkal kialakított szájrésszel, letört kiöntő és fül maradványaival, körbefutó, barnásvörös festett sávokkal díszítve. Méretei: m. 29 cm, sz. á. 13,2 cm, t. á. 10 cm. Lelt. sz.: V. 64. 1. 2. Kancsó, sárgásfehérre égetve, bekarcolt háromszög- és félkör alakú mezőkre osztott felülete barnássárga és zöld mázzal, valamint rátétes rozettákkal díszítve, még a fülön is. Méretei: m. 22,5 cm, sz. á. 7 cm, t. á. 7 cm. Lelt. sz. : V. 64. 9. 1. Bögre, sárgásfehér anyagú, belül zöld mázzal, erősen kiszélesedő szájjal és kis füllel. Méretei: m. 10,3, cm, sz. á. 8,7 cm, t. á. 5,2 cm. Lelt. sz. : V. 64. 1. 4. (40 — 4. kép). Az aknából előkerült két tégla is. Méretei: 22 x 14,5 x4 cm és 27 x 13 x 4,5 cm. 27 Balta, erősen rozsdás, kiszélesedő éllel, vékony nyakrésszel, a nyéllyukban csekély fa229
