Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–1963) II.

AZ EGRI VAR FELTÁRÁSA (1957-63) II. Az egri Dobó István Vármúzeum előző évben megjelent évkönyvében megkezdtük az egri vár 1957 óta folyó ásatásának feldolgozását, az előkerült régészeti anyag ismertetését.

1 E munkát kívánjuk folytatni jelen dolgozatunk megírásakor is. Az említett dolgozatban elsősorban a várban álló középkori püspöki palota régészeti feltárásával, s az ott, valamint közvetlen környékén előkerült régészeti anyag ismertetésével foglalkoztunk, most pedig a palota nyugati falához csatlakozó Tömlöcbástyában végzett munkát kívánjuk bemutatni. A Tömlöcbástyát a feltárás előtt törmelékréteg fedte (1. kép), csak nyugati fala emelkedett a felszín fölé (2. kép). A nyugati fal északi részén egy nagyobb bejárat átboltozott íve mutatkozott. A feltárást tulajdonképpen már 1957-ben megkezdtük a gótikus épület melletti I. szelvényben. A szelvény északi végében egy nagyobb kövekből épített fal belső síkja mutatkozott, a gótikus épület északi, külső falsíkjától több méternyire délre. Ebből arra következtettünk, hogy itt egy több méter vastag falra találtunk, amely a palotától kiindulva, lezárja a Tömlöcbástyát északról (3. kép). A kővel, téglával kevert felső törmelékrétegből néhány szép reneszánsz, zöldmázas, alakos kályhacsempe töredéke került elő. A Tömlöcbástya déli falának maradványai az 1957. évi udvarszint magasságáig maradtak meg. Nyugat felé eső részén későbbi ráfalazás mutatkozott. A déli fal közepe táján egy nagy kövekből épített kapunyílást tártunk fel, amelynek küszöbe a várudvar jelenlegi szintjével megközelítőleg azonos magasságban helyezkedett el. Ettől a kapunyílástól egy ,,darázskövekbóT' rakott lépcső vezetett északi irányba, a Tömlöcbástya szemben lévő fala felé (4. kép). A feltárást a lépcső két oldalán és a Tömlöcbástya külső oldalainál kezdtük meg. A Tömlöcbástya északkeleti külső sarka egy törmelékdomb alatt rejtőzködött (5. kép), nem is sejtetve, hogy ott egy hatalmas bástya jelentős maradványa kerül majd elő a feltárások során (6. kép), négy lőréssel, két szinten elhelyezve. A dél felé eső lőréseket az északi várfal erősítésekor, „egy síkba hozásakor", a XVI. század végén elfalazták. A bástya északi falának legnagyobb részét ugyancsak törmelék fedte. A bástyán kívül végzett tereprendezési munkák során a falnak jelentős részei kerültek napvilágra. A lepusztult falkoronában három elfalazott lőrés alsó részét találtuk meg és bontottuk ki (7 — 8. kép).

2 A Tömlöcbástya legjelentősebb marad1 Az említett évkönyvben a középkori püspöki palota régészeti feltárásával és építéstörténetével foglalkoztunk, s megkezdtük a feltárt régészeti anyag ismertetését. Korábban már beszámoltunk a középkori palota kutatásáról és műemléki helyreállításáról a tervezőmérnökkel, akivel a falkutatást közösen végeztük. (Détshy Mihály —Kozák Károly: Az egri várban álló gótikus palota helyreállítása. Magyar Műemlékvédelem. II. Budapest, 1964., 31—70.) 2 A Tömlöcbástyában is közösen végeztük a falkutatást Détshy Mihály építészmérnökkel. A bástya északi falának állagmegóvási munkái során az északnyugati külső sarok közelében több vas ágyúgolyót bontottak ki a falból. 221