Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–1963) II.

ványa nyugati fala volt, északi végénél egy nagy, átboltozott kapuval. A kapu küszöbét a Földbástya feltárása során rövidesen megtaláltuk (9. kép). E kapun át közlekedtek a Tömlöcbástyabol a Földbástya föld alatti termeinek boltozata felett kialakított szintre. A nyugati fal felső részén jól megkülönböztethető egy későbbi ráfalazás. Ezt a század elején építették, a délnyugati sarok újkori ráfalazásának lebontásakor előkerült, üvegbe rejtett ,,írás" tanulsága szerint (10. kép).

3 E helyen most nem foglalkozunk részletesen a Tömlöcbástyán kívül végzett feltárási munkákkal (Földbástya északi-falszoros), de amikor a Tömlöcbástya építéstörténete szempontjából szükséges, röviden említést teszünk majd néhány részletéről. A Tömlöcbástyában a feltárást az I. szelvényben kezdtük meg, hogy a gótikus épület nyugati falában, a pincéből ismert bejáratot kívülről feltárjuk. Az I. szelvény mellett megkezdtük a VII. szelvény feltárását is, hogy a mélyen lévő bejárat feltárását az I. szelvény mélyítésével tovább folytathassuk (11. kép). A VH/d szelvényben egy nagyméretű, téglalap alakú kő került elő, egyik oldalán a peremig lemélyítve, hoszszanti oldalán középen kifolyóval.

4 A szelvényeket mélyítve elértük a keresett bejárat szemöldökkövét, majd szárkövét és küszöbkövét is. A reneszánsz kőkeret nagyon rossz állapotban volt (12. kép). A küszöb a gótikus palota folyosójának padlószintjénél 2,35 m-rel volt mélyebben. A feltárt rétegekből sok faragott kő és egyéb régészeti lelet került elő az I. és VII. szelvényben. Az előkerült leletanyag kiemelkedő darabjai közé tartoznak a zöldmázas, griffes (gótikus) és zöldmázas, alakos, reneszánsz kályhacsempék töredékei, amelyek egy rétegből kerültek elő. E darabok közül már néhányat ismertettünk. Most egy olyan darabot mutatunk be, amelyen egy csókolódzó pár alakja látható (13. kép).

5 Itt említünk meg egy nagyméretű, tál alakú kályhaszemet is, amely az I/d szelvényben került elő, a reneszánsz bejárat küszöbénél, több mint egy fél méterrel mélyebb szintről. A kályhaszemet belülről sötétbarna máz borítja (14. kép, 1. á.). Míg az előbb említett reneszánsz kályhacsempe készítésének korát a XV—XVI. század fordulója táján kereshetjük, addig a nagyméretű, belül mázas kályhaszem a XV. század II. felében készülhetett." A reneszánsz bejárat küszöbének szintjén, attól kissé délre került elő — egy helyen — néhány kiegészíthető edény (15. kép), amelyek formájuk, anyaguk és lelőkörülményük alapján a XVI. század első felében készülhettek.

7 Az egy helyen elő3 Az üvegbe rejtett írás felsorolja a várfal javításánál dolgozó kőművesek neveit. Bögös Sándor, aki a most folyó helyreállítási munkáknál csoportvezetőként dolgozott, elmondta, hogy Heves megyében még az elmúlt évtizedekben is szokásban volt üvegbe tett írások elhelyezése, így történt ez Hevesen is, amikor a templomot tatarozták 1930 táján. Ott is egy üveget falaztak be írással a templom bejárata fölé. 4 A kő méretei: 115x73x25 cm. (4. és 29. kép.) 5 Ezzel a darabbal egy szelvényből, valamivel mélyebb szintről került elő az a gazdag redőzetü ruhába öltözött nő alakjával díszített, kiegészített zöldmázas kályhacsempe, amelyet az egri Vármúzeum korábbi évkönyvében már közöltünk. A két darab minden bizonnyal azonos műhely készítménye. Az anyag, a máz és a részletek hasonlósága (pillérek, oszlopok) feltétlenül erre utal. ,! Hasonló mázú kályhacsempékről ír Hol! Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon с munkájában. Bud. Rég. XVII. — A most közölt darab méretei: 19 x 19 x 16,5 cm, leltári száma V. 64. 8. 1. anyaga sárgásfehér. 7 Az edények — a dolgozatban közölt többi lelettel együtt — az egri Dobó István Vármúzeumban vannak elhelyezve és leltározva, a 3. sz. régészeti leltárkönyvben, V. (Várásatás, 1957-től) jelzéssel. Az edények leírását a kép sorrendjének megfelelően közlöm. Fazék, sárgára égetve, erősen kihajló, sima szájperemmel, kis füllel, belül sötétzöld mázzal, kívül kormozódás 222