Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Kozák Éva: Atkár, Nagyréde és Gyöngyöspata régészeti lelőhelyei

16. A falutól északra a Patai-patak balpartján, a gátépítés mellett a patakkal párhuzamosan, hosszan elnyúló kiemelkedésen több korszakba tartozó edény töredéke található a felszínen. A lelőhely hossza kb. 400—500 m, a domb magassága 2 — 3 m. A domb oldalán és tetején késő vaskorba utaló kerámia nagy számban kerül elő, és e mellett még csont- és paticstöredékek. Előkerült szórványosan néhány szarmata edénytöredék, és X —XI. századra tehető kerámiatöredék. A kiemelkedés délkeleti részén XIII. századi párhuzamos vonaldíszítésű edénytöredéket találtunk. 17. A faluból észak felé vezető dűlőúton haladva, mintegy 400 m-re egy kis hídhoz érkezünk, itt a dűlőút két részre ágazik, az egyik Gyöngyöstarján, a másik Gyöngyöspata irányába vezet. A hídtól pár méterre egy gémeskút is található. A terület neve Kispaskom. Az utak menti dombos felszántott területen gazdag őskori telepanyag került felszínre, irodalomból pedig középkori lelőhely is ismeretes itt. Az edénytöredékek anyaga változatos, sok az állatcsont és paticstöredék. A leletek kora bronzkoriak és kora vaskoriak.

10 18. A faluból kivezető észak felé tartó dűlőút jobboldalán, a Patai-pataktól kb. 400 m-re kiemelkedő dombtetőn, a Kert-alja nevű részen kora vaskor elejére tehető edény- és paticstöredékek találhatók. A kerámia anyaga durva, a bütyök-díszítés dominál. 19. Kajnár nevű részen nyél-lyukas kőbaltát találtak.

11 Nagyrédén az iskolában néhány őskori tárgy található: egy átfúrt kőbalta, középen átfúrt agancseszköz, melynek oldalán kopás látható. Ezenkívül ismeretes néhány bronzkori edénytöredék. egy edény oldaltöredéke bütyökdísszel és egy fül.

12 Ismerünk még a faluból egy X — XI. századi sarkantyút is, gúla alakú tüskével, félkör keresztmetszetű szárral.

13 Nagyrédétől északnyugati irányban haladunk a Patai-patak mentén, elérkezünk Gyöngyöspata határába. A falu a Mátra nyúlványai közötti patakvölgyekben helyezkedik el. A falutól északkeletre emelkedik a 260 m magas Várhegy, melynek déli része meredek, északi és északnyugati része lankás. A Várhegy tetejéről könnyen beláthatjuk a környéket, észak felöl a Havas, északnyugatról a Hársas csúcsait pillanthatjuk meg. 20. A faluhoz tartozó Сsákberek-pusztáról szántás közben feldúlt sírból szablya került elő. A szablya keresztvasán az ezüstlemez-borítás egy része lepergett.

11 21. A Patai-patak és a faluból kivezető dűlőút találkozása melletti emelkedésen, az Ebhát alatti részen, szórványosan őskori edénytöredékek, paticsdarabok találhatók a felszínen. 22. A Gyöngyöspata felé haladó országúton haladva, 10. számú hídtól délnyugatra, felszántott területen őskori edénytöredékek találhatók a felszínen. 23. A falutól délkeletre a pataktól kb. 60—70 m-re, kiemelkedő dombháton, a Sziloldal nevű területen a felszínen szórványosan őskori edénytöredékek, de emellett sűrűn kis XIII —XV. századi kerámia-töredékek találhatók nagy számban. 10 N. M. Adattár 46. N. II. A területen 1938-ban járt kint Gallus. Említi, hogy előkerült itt egy csontváz is kiterjesztett fekvésben, egy kora középkori edénnyel. N. M. 26. 1938. 1- 3. Szabó János gyűjtése 1960, próbaásatást végzett 1961-ben. Jelentés az ásatásról az egri Dobó István Múzeumban. R. A. 186. 11 N. M. Adattár IV. 1961/98. 12 Az agancseszköz a Kispaskomból került az iskolába. Az egri Dobó István Múzeum vette leltárba 60. 147. 2. ,;i N. M. Fegyv. lelt. 52. 946. 14 Hampel József: Újabb tanulmányok a honfoglaláskor emlékeiről. Bp. 1907 : 134. 148