Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)
Kozák Éva: Atkár, Nagyréde és Gyöngyöspata régészeti lelőhelyei
24. A falu déli részén, a Szűcsibe vezető országút két oldalán, a hídtól délkeletre és délnyugatra a felszántott területen őskori és XV. századi edénytöredékek kerültek felszínre. 25. A falutól keletre a Gyöngyös felé vezető köves úttól kb. 200 m-re, a Szőlőkalatti dűlő mentén, a friss szántásban vastagfalú edény töredékeit találtuk, amelyek egy koravaskori telep emlékei. 26. A falutól keletre, kb. 3 — 400 m-re, a TSZ épületeitől északkeletre, magános tanyától kb. 70—80 m-re, szántásban kora vaskori anyag és középkori edénytöredékek kerültek elő. 27. A falutól északkeletre fekszik a Várhegy, melyről több korszakba utaló leletek kerültek elő. A hegy tetején és északkeleti részén nagy számban őskori edénytöredékek, köztük bükki kultúrába tartozók is találhatók. A déli részről egy kézzel készült, durva őskori agyagedényt ismerünk. 15 A hegy tetején X —XI. századi durvább hullámvonal díszítésű és XV. századi edénytöredékek találhatók, sok a csonttöredék is. 10 28. A Várhegytől délnyugatra a Danka-patak bal partján, enyhén emelkedő magaslaton, felszántott részen X—XII. századi, valamint XV. századi cserepek, csontmaradványokkal együtt kerültek felszínre. 29. A falutól északnyugatra a Szurdokpüspöki felé vezető országúttól jobbra, a Zám-pataktól kb. 300 m-re, kiemelkedő részen néhány középkori cserép- és csontmaradványt találtunk a felszínen. 30. Kőkorszakbeli leletek kerültek elő a faluból. 1904-ben egy edényben 400 db dénár, 1. Mátyás — I. Ferdinánd pénzei jutottak felszínre. A legkésőbbi 1533-ból való. 17 A Patai-patak mentén található leletek több korszakba utalnak, a legrégebbiek az újkőkorból származnak. A bükki kultúra hegyvidéki telepére szórványos anyag mutat a Gyöngyöspata —Várhegyről, a tiszai kultúra emlékei pedig Atkáron, a Tabi kastélytól északra kerültek elő. A rézkorból csak egy péceli kultúrába tartozó edénytöredéket ismerünk, amely az előbb említett lelőhelyen került elő. A bronzkorban már több lelőhelyet ismerünk a tárgyalt területen. A hatvani kultúra síkvidéki és dombvidéki települését ismerjük innen. Érdekes, változatos anyagot ismerünk Atkár—Halomaljáról, ahol füzesabonyi kultúra emlékei is előkerültek. A pilinyi kultúra anyaga van a legnagyobb számban képviselve a területen. Földművelésre utalnak a telepekről nagy szánban felszínre került gabonaörlőkövek, agancseszközök, állattartásra mutatnak a leletanyagban található állatcsontok és az agyagszobrocskák. A vaskor korai és késői szakaszából egyaránt ismerünk leletanyagot, ezek telepekről származnak. Népvándorláskori leleteket e vidéken alig ismertek eddig. Szarmatakorból származó telepre utalnak az Atkár Tabi kastélytól észak-északkeletre eső területen előkerült leletek. 1 * Több helyen más korú anyaggal együtt vegyesen került elő szarmata edénytöredék. Szláv régészeti anyagot e területről nem ismerünk. 15 N. M. 46. 1883. 16 Patai Pál terepbejárása, 1957. 17 Dezséri Bachó László: Gyöngyös és vidéke története 1526-ig. Gyöngyös, 1943 : 5. Kertay Viktor: Eger vidéki pénzleletek. Numiz. Közi. 1906 : 17. Az utóbbi két leletanyag lelőhelyét eddig nem tudtuk megállapítani. Az 1 -30. számú lelőhelyről jelentésben beszámoltunk. Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Kutató Csoportja. „Gyöngyöspata és környékének régészeti településtörténete" - szakdolgozat. ELTE Bölcsészkar, Régészeti Tanszék. E helyen mondok köszönetet Nagy Gyulának, Kalicz Nándornak és Szabó Jánosnak, akik a terepbejárás munkájában és a leletek meghatározásában segítséget nyújtottak. 18 A terepbejárás során előkerült leletek a Gyöngyösi Mátra Múzeumban találhatók. 149
