Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Szabó János Győző: Honfoglaláskori sírok Eger-Répástetőn

katonáskodással foglalkozó férfiak társadalmi rétegét kellene látnunk.

37 Vajon nem annak tették-e csak mellé a szablyáját, aki a harcban kitüntette magát és hadviselt dolgai miatt köztiszteletben állt? A répástetői sírban a szablyát a test jobbjára helyezték, tehát nem arra az oldalra került, ahol az életben viselték. László feltételezi, hogy ez volt az ősi szokásmód, de az új hazában a szokás hátterében rejlő világkép már a X. század folyamán elhalványult az újabb nemzedékben és sírjaikban baloldalukra temették a hozzátartozók.

30 Mi a szablyák kétféle (mind a két oldalon való) elhelyezésének szokását — éppen László kitűnő temető-elemzéseinek anyaga alapján — másféle okra vezetjük vissza.

39 Ettől függetlenül az 1. sír viszonylagos koraiságát a lovastemetkezés és a dirhem jelenléte eléggé alátámasztja. A X. század utolsó évtizedeire keltezhető előkelőbb sírjainknak ugyanis egyik jellemzője az arab pénzek hiánya és a csupán jelképes (lócsont nélküli), lószerszámos temetkezés.

40 37 Először László Gyula vetette fel, hogy a szablyás sírok nem a katonáskodással foglalkozó férfiak rétegét jelzik-e. Egy-egy nagycsaládban szerinte 1 — 2 hivatásos harcos volt. (HMNÉ 163). 38 László, A koroncói. 57 — 58. — László a tegez és az íjj helyzeteiben sokkal több szabályosságot lát (mint a szablyákéban), s ezek alapján gondolt arra, hogy a honfoglaláskori sírokba tett tárgyak az ellenkező oldalra kerülnek, mint ahogy viselték. 39 László Gyula néhány honfoglaláskori temetőnk elemzése alapján kimutatta, hogy középen helyezkedik el a legrangosabb, a temető lakóinak egykori vezetője. Tőle jobbkéz felé eső temetőszárny halottjai kevésbé előkelőek, mint a balszárnyon lévők. László a jobb és baloldali temetőrészek megkülönböztetésének nagy jelentőséget tulajdonít és számos néprajzi párhuzammal él. (HMNÉ 125 — 226.) László anyagában a bezdédi, a két kenézlői, a keceli és a gádorosi temetőkből ismeretes szablya vagy kard. Nézzük meg, hogy hol fordulnak elő, a csontváz melyik oldalán? Bezdéden a tarsolylemezes sírnak volt szablyája és a csontváz baloldalán találták. Ezenkívül még a 30. sírról tudjuk a temető balszárnyának végén, hogy ott szablya a csontváz jobboldalán került elő. — A kenézlői I. temetőben négy szablyás sírt tártak fel. Különböző sorokban két tarsolylemezes férfisír került elő, mindkettőnél a csontváz baloldalán találták meg a szablyát. A jobbszárnyon eltemetett 25. sír halottja a balján viselte, míg a balszárnyon talált 18. sír csontvázának a jobboldalán szerepelt. — A kenézlői II. temetőben a tarsolylemezes férfi nem kapott szablyát. Tőle jobbra (a jobbszárnyon) a 29. sír halottjának a baloldalára helyezték. — Kecelen a temető balszárnyának 2. sírjában kard került elő a csontváz jobboldalán. — A gádorosi temető ismert 4. sírjának egymáshoz való helyzete egy K-ről D-felé haladó lépcsőzetességet mutat. A dunaalmási temető analógiája alapján (Kralovánszky A., Biró E., Rég. Füz. 11 [1959] 53.) egy V alakban vagy fél ellipszisben elhelyezkedő sírsor jobboldali ágának tekinthető. Az egyik sírban szablya került elő a csontváz baloldalán. A fentieken kívül még egy olyan temetőt ismerünk, ahol a sírok helyzete leközölt, a szárnyakra tagozódás felismerhető és szablyát is találtak az egyikben. Ez a Kiss Lajos ásatása alapján Dienes István által feldolgozott Tiszaeszlár—bashalmi 1. temető. Tarsolylemezes csontvázat is feltártak benne, s ennek a halottnak a balján került elő a szablya. Dienes ugyanezt a sírt nem tekintette a temető középső sírjának, mivel a nők szárnyáig (jobboldalt) még három férfi sírja következett. Pedig a felnőtt sírok számát tekintve eza 10. tarsolylemezes sírkerült elő a sírsor közepén (ettől balra 7, jobbra 8 felnőtt). A Dienes által a temető középtengelyébe helyezett 8. sír valójában egyik legszegényesebb mellékletű volt az egész temetőben. Az eddig tanulmányozható honfoglaló magyar temetőkben tehát az alábbi — kivétel nélküli — szabályszerűség mutatkozik: a tarsoly lemezes sírokban a halott baloldalára helyezték a szablyát; а jobbszárnyon lévő sírokban a halott baloldalára tették; a balszárnyon a halott jobboldalán találjuk. A jobb és balszárny különbsége a szablyák helyzetét figyelembevéve még jobban kidomborodik. 40 Az arab pénzforgalom megszűnését László Gyula már a X. század közepére feltételezi (HMNÉ 121.). — A lovastemetkezés szokásának felhagyásával kapcsolatban László Gyula nem lát átmenetet, szerinte a temetők alapján nem lehet kimutatni, hogy a jelképes lovastemetkezés (csupán a nyereg ill. a lószerszám eltemetése ló nélkül) váltotta volna először fel az ősi szokást, hogy azután végül is temetéskor az egyháznak ajándékozzák a felszerszámozott paripát. (A koroncói. 53.) Valóban az újabban feltárt temetőkben is nem egyszer lovas és csupán lószerszámos sírok egymás mellett kerülnek elő. Annyi mégis bizonyosnak látszik, hogy általában felhagytak a ló maradványainak eltemetésével a X. század utolsó évtizedeiben. 118