Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)
Szántó Imre: Eger a Rákóczi-szabadságharc korában
T. József király a kalocsai érsekké kinevezett váradi püspököt, Csáky Imrét emelte az egri püspökségre. Ez nagyon megtörte a 78 évesfőpásztort, s kérőre fogta a dolgot a királynál. Elismerte, hogy „rosszat" tett, hogy,, vétkezett" és bocsánatért, méltóságaiba való visszahelyezéséért esedezett. 97 II. Rákóczi Ferenc 1708. május 15-én érkezett újból Egerbe, s táborával együtt itt maradt egészen június 14-ig. Május második felében zajlott le az egri gyűlés, melyen intézkedtek az ónodi, illetve kassai adókivetés hátralékainak behajtásáról, a libertások után egy esztendőre elrendelték a poltura devalvációját is. 98 Ezalatt összegyűlt a sereg az egri táborban. „Gyalogságom teljes és jól felszerelt volt — emlékezett vissza Rákóczi évek múlva az egri táborra. — Sohasem volt még ilyen szép hadseregem a háború kezdete óta ... új egyenruhájuk elkápráztatta a szemeket". 99 Rákóczi Egerből kiindulva vonult nyugat felé, de Trencsén alatt 1708. augusztus 3-án a kuruc hadsereg a szabadságharc legnagyobb katonai vereségét szenvedte el. A szerencsétlen kimenetelű csatában, mikor már a Pekry által vezényelt kuruc lovasok, a megsebesült fejedelmet holtnak vélvén, vad futásban kerestek menedéket, Perényi Miklós és Czelder Orbán vitéz hajdúi négyszöget alkotva még három órán keresztül hősiesen harcoltak. Nekik köszönhető, hogy a kuruc sereg tökéletesen meg nem semmisült. 100 A trencséni csatavesztés következményei nagyon szomorúak voltak. Elpusztult Rákóczi mintaszerűen felszerelt serege, egész ezredek szétfutottak, s többé nem is verődtek össze. Megszaporodott a veszedelmes árulások száma. Az egész nemzetet — mint Rákóczi írja — bizonyos kábultság szállta meg. Csüggedés, kétség és aggodalom, fásultság lett úrrá mindenfelé. A vagyonát és előjogait mindennél többre tartó egyházi és világi földesurak úgy látták, itt az ideje, hogy meneküljenek a szabadságharc süllyedő hajójáról. A nemesség osztályönzése már létében fenyegette a szabadságharc alapját, a széleskörű nemzeti összefogást. A parasztság követeléseinek kielégítetlensége folytán elkedvetlenedett. 101 Három héttel a trencséni vereség után egyetlen lövés nélkül kapitulált Nyitra vára és a császári seregek megindultak, hogy végleg eltiporják a szabadságharcot. Rákóczi azonban nem csüggedt el. Két nappal a trencséni vereség után levelet intézett Heves megyéhez: „ . . . Parancsoltunk az Nemes Vármegyéknek, hogy ki bizonyos helyre zászlóstul gyülekezvén üssön tábort". 102 Majd augusztus 10-én meghagyta a fejedelem, hogy zászlóstól Egerben jelenjenek meg a hevesiek, „ ... és az által mind az ellenség tovább való igyekezetit meg gátolni, mind pedig az maga édes hazájához való szeretetinek, kötelességének eleget tenni" el ne mulasszák. 103 A fejedelem a trencséni gyászos végű csatavesztés után augusztus 11-én Egerbe vonult vissza, s a városban maradt szeptember 26-ig. Itt mindent elkövetett annak érdekében, hogy a vereség romboló következményeit valamiképpfen ellensúlyozza Ezekben a napokban érkezett Egerbe az orosz követség, mely I. Péter cár közben. 97 Csanády, Telekesy 113—115.1., Csanády, Telekesy 131.1., Heckenast Gusztáv : A Rákóczi szabadságharc, Bp., 1953, 121. 1. 98 Rákóczi, Emlékiratai 177. 1., Thaly Kálmán: Gróf Eszterházy Antal kuruc generális tábori könyve 1706—1709, Bp. 1901, 191—194. 1., Heckenast, A Rákóczi szabadságharc 11. 1., EÁL Közig, iratok, 1708. Nr. 30. 99 Rákóczi, Emlékiratai 177. 1. 100 Komáromy, Perényi Miklós 125. 1. 101 Archívum Rákóczianum, III. 323, 330. 1., Heckenast, A Rákóczi szabadságharc 112— 113. 1. 102 EÁL Közig, iratok, 1708. Nr. 71. 103 Uo. 279
