Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Csepreghyné Mezernics Ilona: A Dobó István Vármúzeum ősálattani gyűjteményének tudományos jelentősége

Eger város nevezeteségeií több csigafaj örökíti meg I. Lyria gárdonyii, 2. Chrysodonuis dobói, 3. Fasciolaria legányii, 4. Chrysodomus legányii, 5. Murex egerensis, 6. Cerithium egerense, 7. Egerea collective! mint új faj jelentős, hanem az Egerea névvel egy új csiga-nemzetséget állított fel a feldolgozó. Ma már a téglagyári rétegek korára vonatkozóan egységesnek mondható az álláspont, vagyis az, hogy ezek a rétegek az oligocén időszak végén rakódtak le. Egy-egy feltárás faunájának, korának eldöntésénél természetesen döntő szerepet játszik az is, hogy milyen rétegek vannak a feltárás felett (geológus nyelven a „fedő­ben"), vagy alatta („feküben"). Aki figyelemmel kísérte — az megfigyelhette, hogy a múlt év nyarán fúró­vállalat vonult fel a téglagyár területére. Nem aranyat, vagy szenet keresett a geológus, hanem ún. elméleti kutatófúrás volt ez, amit a földtani kutatások illetékes irányító szervei szükségesnek láttak lemélyíteni annak a megállapítására, hogy milyen korú rétegek vannak a téglagyári agyag fekvőjében? A fúrás már 45 m-nél igazolta, hogy 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom