Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Bakó Ferenc: A Bükk hegység mészégetőinek munkaszervezeti formái

A BÜKK HEGYSÉG MÉSZÉGETŐINEK MUNKASZERVEZETI FORMÁI A magyar parasztság és munkásság társadalmi szerkezete, intézményei és azok működése intenzíven csak újabban kerültek be a néprajz — ez esetben Bodrogi szerint: szociáletnográfia — érdeklődési körébe. Ezek a vizsgálatok egyrészt a vérségi kapcsolatok által meghatározott jelenségek, intézmények több csoportjára, de elsősorban a családra terjednek ki,

1 másrészt olyan társulási formákra, amelyek megalakulását valamely egyéb tényező (munka, játék, rítus stb.) írta elő.

2 Fél Edit ezeket a csoportokat úgy jellemzi, mint olyan társulásokat, amelyek alapja valamiféle akcióközösség.

3 A halászok és pásztorok eléggé ismert társulási formái mellett „szűkében vagyunk a csoportos erdőmunkára vonatkozó adatoknak" — írja 1948ban.

4 Áttekintve az azóta eltelt 15 év néprajzi irodalmát, az a benyomásunk, hogy ez az idő sem hozott kedvező változást ezen a téren.

5 Az alábbiakban az egyik jelentős erdei munka, a mészégetés munkaszervezetével kívánunk foglalkozni, a Bükk hegység mész-égetőinek munkára társulási formáival, általában a munkához, a munka termékéhez való viszonyukkal és a munkamegosztás kérdéseivel.

6 A mészégetés témakörét kutatásaink során több fejezetre osztottuk. Legjelentősebb volt ezek között a mesterség munkafolyamatának leírása, az eszközanyag ismertetése, amely már korábban megjelent. Jelen dolgozatunk folytatása ennek a témának, amelyet rövidesen újabb fejezetek (életviszonyok, természetismeret, vándorló értékesítés és történelmi összefoglalás) fognak követni.

6 1 Ld. : Fél E.: A nagycsalád és jogszokásai a komárommegyei Martoson. Bp. 1944; Uő: Egy kisalföldi nagycsalád társadalomgazdasági vázlata. Érsekújvár 1944; Morvay J.: Asszonyok a nagycsaládban. Bp. 1955; Bodrogi T.: A néprajzi terminológia kérdéséhez. Ethn. LXVIII. (1957) 1—55. 1.; Veress É. : A jobbágycsalád szervezete a sárospataki uradalom falvaiban a XVII. század közepén. Tört. Szemle I. (1958) 379—429. 1. 2 Ld.: Kiss L.: A szegény emberek élete. Bp. 1955. több fejezetét; Katona I.: Munkaszervezeti formák és ideiglenes életközösségek idénymunkákon a kapitalizmus korában. Agrártört. SzemlellI (1961) 3—4. sz. 534—562. I.; Uő: A vándormunkások toborzása a kapitalista Magyarországon. Ethn. LXTX. (1958) 29—52. 1.; Uő: A kubikoskordé és a kordésmunka. Ethn. LXXII. (1961) 56—85. 1. :í Vö: Fél Edit: A magyar népi társadalom életének kutatása. Bp. 1948. 24. 1. 4 Vö: Fél E.: id. mű (1948) 26. 1. 5 Hegyi Imre (Erdei fakitermelés Bakonycsernyén. Népr. Közi. II. (1957) 125—255. 1.) sem terjeszti ki megfigyeléseit a munkaszervezet és munkabeosztás fent felvetett problémáira. 8 A tanulmány adatainak összegyűjtéséhez szükséges terepmunkát 1948—1950. években végeztük. A mészégetés technológiája már több mint 10 éve megjelent: A magyar paraszti mészégetés kutatása. M.T.A. II. oszt. Közi. 3. Muzeol. Sor. I. (1951) 2. sz. 283—330. 1.; Bäuerliches Kalkbrennen in Ungarn. Acta Ethn. III. (1953) 339—420. 1. Mint ott részletesebben kifejtettük, az adatokat a Bükk hegység közvetlen környékéről gyűjtöttük, az alábbi helységekből: Bélapátfalva, Felsőtárkány, Cserépfalu, Bükkszentkereszt, Répáshuta, Eger, Uppony, Bükkzsérc. 297