Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)
Szántó Imre: Eger a Rákóczi-szabadságharc korában
létre az egri magyarság útján, kik a városból kivonulván, a németek és „rácok" a várba zárkóztak be. 23 Az egri jezsuita házfőnök a német páterrel együtt szintén visszamaradt a várban. így Bercsényi Miklós generális megérkeztével Telekesy püspök és a város részéről megszűnt minden ellenállás; a város kapui megnyíltak a kurucok előtt. A magyar katonaság azonnal felcsapott kurucnak. Telekesy püspök nem kívánt tovább Egerben maradni. „Bercsényi uram hittel fogadta, — írja később a püspök, — hogy minket négy rendbeli szerzetesekkel Eger városából, melyben magunkat addig a kurucok ellen fegyverrel védelmeztük, nemcsak szabadon bocsát, de Budáig el is kísértet; de hite és a kapituláció ellen kimenetelünk után . . . megárestáltatott és senkit közülünk Budára nem bocsátott." 21 A püspököt először Füzesabonyba vitték, ahol hetekig betegen feküdt, azután pedig Cserép várába internálták. Miután Eger városa ilymódon meghódolt a kurucoknak, a vár védelmére oda zárkózott fegyveres sereg Zinzendorf vezérlete alatt tovább folytatta az ellenállást. Bercsényi generális nyíltparancsot adott az egri vitézek számára, hogy elveszett javaikat felkutassák, majd november 8 körül — az egri katonaságot is magával vivén elvonult a vár alól, hogy átvegye a felvidéki hadműveletek irányítását. Az egri vár körülzárását és ostromát Almásy János alispánra bízta/ 5 Amint a város magyar népe a püspökkel és a megyei tisztikarral elhagyta a várost, s a németek és a ,,rácok" bevették magukat a várba, az erősséget körülzáró kuruc fegyveres felkelők november 9-én berohantak a városba, s jelentős részét, — úgy látszik, a német és „rác" telepeket — felgyújtották és kifosztották. Felégették a püspöki lakot is. Egernek több mint a fele a lángok martaléka lett. 26 A dúlás november 15-ig tartott, amikor a vár német-„rác" őrsége lecsapott a felégetett, kifosztott városra és kiverte a kurucokat. Utolsó adatunk az egri vár körülzárását irányító Almásy Jánosra vonatkozólag november 18-ról származik, amikor az egri táborból fej vesztés terhe alatt megparancsolta a gyöngyösieknek, hogy a fegyverbíró embereket azonnal küldjék táborba. Valószínűleg hirtelen meghalt. 37 A kurucok megkísérelték a vár bevételét is, de ez nem sikerült; a várőrség Heves vármegye táborát az ostromsáncokból kiverte és megszalasztotta. 28 Ezután Eger várának labanc őrsége többször intézett sikeres kirohanásokat az ostromlók ellen. Ezért Rákóczi 1703. november 12-én megengedte, hogy Miskolc város „feles számú százan" fegyvert kötött lakosai közül elegendő számmal otthon maradjanak a város védelmére, mert az „Egerben szorult ellenségnek excursiójátul" (kirohanásától, kitörésétől — Sz. I.) tarthat, azért a vitézek az ilyeneket „házokbul való szállásra" ne is erőltessék. 29 A várbeliek kitörései folytán a kuruc felkelő sereg december 13-án kénytelen volt a várost kiüríteni. Míg az egri vár labanc őrsége keményen tartotta magát, Heves megye legnagyobb része behódolt Rákóczinak. Eger város megadása után a magyar katonaság családját Heves és Borsod vármegyék falvaiba szállásolták el (Gyöngyös, Verpelét, Debrő, Tótfalu, Kápolna, Füzesabony, Farmos, Felsőtárkány, Besenyő, Kál stb.), 30 2:1 Leskó, Adatok, IV. 534. 1. 24 Pázmán, Az egri megye föpásztorai 206. 1. Telekesy cáfolata gróf Csáky Imre levelére, 1711. febr. 10. 25 Leskó, Adatok, IV. 534—535. 1., Esze, Kuruc vitézek folyamodványai 119—120. 1. 26 Leskó, Adatok, IV. 534., EÁL Közgy. jkv. 1704, 14. 1. — Cserép, 1704. jan. 10. „. . . urbs . . ultra mediam partem ferme funditus combusta est". 27 Esze, Kuruc vitézek folyamodványai 243. 1. 28 Leskó, Adatok, IV. 534—535. 1. 29 Esze, Kuruc vitézek folyamodványai 116. 1. 30 Egri érs. gazd. ]t. Libri-sorozat: okmánykönyvek, rakt. sz. 19. Liber 19. Agriensem. civitatem ct cives concernentia acta. 1695—1756. 1—21. 1. 268
