Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Szántó Imre: Eger a Rákóczi-szabadságharc korában

EGER A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC KORÁBAN Az ún. ,,visszaszerző háborúk" a török kiűzésével megteremtették a Habsburgok számára Magyarország gyarmatosításának alapfeltételét. A dolgozó tömegekre kettős kizsákmányolás súlya nehezedett; egyrészt a gyarmattartó állam, másrészt a megnövekedett igényekkel fellépő földesurak részéről. Mindenütt felhangzott szerte az országban a jajszó, a keserű panasz a harácsoló és kegyetlen német uralom ellen: „Az napnyugati sas körme közé kapta, Te gyönge testedet erősen marcongja, Hogy erőd ne légyen, szárnyadat szaggatja, Szép piros véreddel fiait hizlalja . . ." A Habsburg gyarmatosítás és a katolikus reakció garázdálkodása a parasztság számára elviselhetetlen helyzetet teremtett. Heves és Külső-Szolnok vármegyében Eger várának 1687. évi visszafoglalása után hiába állapították meg a katonai szolgáltatások pontos összegét, a beszállásolt és átvonuló császári csapatok parancsnokainak követelőzése és durvasága nem ismert határt. 1688-ban báró Buttler Jánost nevezték ki Eger parancsnokává, akinek sürgetésére a megyei hatóság erélyes intézkedésekre szánta el magát a megyeszerte fegyveresen kóborló, bujdosó kurucok összefogdosására. A török uralom okozta gazdasági bajok orvoslásához mégsem lehetett hozzálátni, mert a császári katonaság élelmezése és elszállásolása igénybe vette a gyérszámú népesség minden erejét. Az ide-oda vonuló katonaság kihágásait minden község megsínylette.

1 Ha az Eger várának visszavétele után felvett megyei jegyzőkönyveket nézzük, megdöbbenéssel vesszük tudomásul, hogy 1689-ben a kettős vármegye (Heves és Külső-Szolnok) lakosságára kivetett 15 430 forint adót csak 37 községre róhatta ki a vármegye gyűlése, mert a többi többé-kebésbé lakatlan volt, vagy teljesen elpusztult, főként a Tisza-menti községek.

2 Ebben a válságos helyzetben, mint annyiszor azelőtt és azután a magyar történelemben, újra a dolgozó nép vállalta magára az ország felszabadításának ügyét. A gyarmati módszerektől elsősorban sújtott parasztság 1697-ben a Hegyalján felkelésben tört ki; Tokaji Ferenc és társai mozgalmukat Thököly Imre bujdosó kuruc fejedelem nevében szervezték meg. A felkelés célja a Habsburg iga lerázása és Thököly kuruc fejedelemségének helyreállítása volt. A kurucok rohammal elfoglalták Patak és Tokaj várát. De a felkelőknek a nemzeti összefogás megteremtése, a Habsburgellenes harcnak az ország széles területeire való kiterjesztése érdekében kifejtett 1 Dezséri Bachó László: Gyöngyös város a török hódoltság idejében, Gyöngyös, 1941, 229—230. 1. 2 Csanády László: Telekesy István, Eger, 1912, 35. 1. 263