Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)
Kovács Béla: A Dobó István Vármúzeum cseréppipái
Buda 1541-től török kézen volt, nyilvánvaló, hogy nyugati pipaformákat a visszafoglalásig nem igen kereshetünk itt. Fülek 1554-től 1593-ig a töröké, Pálffy Miklós ekkor foglalta vissza és 1682-ig az osztrákoké volt. lf Egerben a XVI. század második felében nyugati zsoldosok voltak a katonák között és 1596-ban került a vár török kézre. A fenti adatokat figyelembe véve arra következtetésre juthatunk, hogy a „hollandi" típusú pipák korát a XVI. század 70—90-es éveire tegyük. Hogy miért nem találunk az egri anyagban több példányt ebből a típusból, annak talán az lehet az oka, hogy a dohányzás ebben az időben még Nyugaton sem terjedt el általánosan. A második ok talán az, hogy 1596-ban a zsoldosok átadták a várat és szabadon elvonulhattak; feltehetően minden katona magával vitte a használati tárgyait, közöttük a pipáját is. A török típusú pipák korát — legalább is tömeges előfordulásukat — az egri anyag alapján 1596 és 1687 közé tehetjük. Felvetődik az a kérdés, hogy a típushoz tartozó két csoport között esetleges időbeli eltérés lehetséges-e? Ha a két csoport közötti és fentebb leírt különbségeket figyelembe vesszük és összevetjük ezzel a Magyar Simplicissimus adatát, hogy a rabok pipákat is készítettek, talán jobban megvilágosodik a második csoportba tartozó pipák díszítetlen volta is. Ez a csoport alkotja a török pipák legnagyobb százalékát, tehát arra kell következtetnünk, hogy ezeket a pipákat már akkor készítették, amikor a dohányzás már általánosabban elterjedt. Ha ehhez a tényhez időben hozzávetjük a Simplicissimus adatát, — amely 1648 és 1660 közötti eseményeket ír le — a török típusú pipák második csoportját inkább a XVII. század közepére, második felére keltezhetjük. A vegyes típusú pipák első csoportjának leírásakor említettük, hogy ezek a „hollandi" típushoz állnak közel, mintegy annak formai továbbfejlődése. A budai, füleki és egri anyagot összevetve úgy látjuk, hogy ezeket a pipákat a XVII. század utolsó harmadában készíthették. Egerben csak 1687 után fordulhatnak elő tömegesen, mint a nyugati formát utánzó darabok. A vegyes típusú pipák második csoportjába tartozó darabokat nem találjuk meg a füleki anyagban, csak a budaiban és az egriben. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy Füleket 1682-ben Thököly és Apaffy elfoglalta, majd Thököly felgyújtatta és felrobbantatta, érthetővé válik, hogy miért nem találunk itt ilyenforma pipákat, amelyeket mi a török típusú pipák első csoportjából származó készítményeknek tartunk. A magyar típusú pip lkat formai sajátosságaik alapján a török tipusú pipák, második csoportjából származtatunk, díszítéseik alapján pedig XVIII. századi magyar készítményeknek tartjuk. Állításunkat bizonyítani látszik az a tény is, hogy az 1960-ban végzett egri várásatásnál, a Varkoch kapu belső hídaknájában ilyen típusú pipák kerültek elő, XVÍII. századi kerámiával és ugyanabban a rétegben Mária Terézia krajcárral. 17 Pontosabb időrendi meghatározást a típusról adni nehéz, de ha figyelembe vesszük, hogy a várat 1783-ban Eszterházy Károly püspök megvette a kincstártól és ettől az időtől kezdve nem tartózkodik benne nagyobb tömegű ember, ezt az időpontot vehetjük végső határnak. A magyar típusú pipák időrendjének meghatározásánál meg kellett vizsgálnunk egy Egerhez közel eső községben talált, 160l-es évszámmal jelzett pipát, amelyet 16 Dr. Kalmár János i. m. 2. 17 Kozák Károly ásatási jelentése az 1960. évben végzett ásatásról. Dobó István Vármúzeum Régészeti Adattára 192. sz. Az adatra Kozák Károly régész volt szíves figyelmemet felhívni. Ezért és a dolgozat elkészítéséhez adott tanácsaiért köszönetet mondok. 255
