Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)

Ifj. Fehér Géza: Hódoltságkori fémművességi kérdések. Az egri török ezüstkupa. Az egri várból származó török pecsétgyűrű

megfelelően, valószínűleg félkörívekkel csipkézték körös-körül, amit azonban a rárakódott patinaréteg elpusztított. — A huzalkarika átmérője: 2,4 cm. A fejjel együtt mért átmérő: 2,6 cm. Fejmérete: 2,2x 1,6 cm. 2—5. sz. ábra Folyamodó Gäfer, 'Ali fia, Aki a könyörületért esedezik. A gyűrűn évszámot nem találunk s egyszerű, díszítetlen kivitele miatt a korhatározást megkönnyítő stílusjegyeit is nélkülözzük. A 2. sz. jegyzetben közölt pénz alapján sem keltezhetjük, mivel nem hiteles rétegből, hanem szemétfeltöltésből került elő, ahol a mélység-adatok nem jelentenek időrendi sorrendet. így tehát csak a magyarországi török megszállás másfél ávszázados tág időhatárai közé helyezhetjük. Az egri gyűrű érdekessége, hogy a pecsét szövegét gyöngyház lapra vésték, ami ritkán fordul elő. A török pecsétgyűrűk feje ugyanis majdnem mindig karneolból készült, mivel ez a legalkalmasabb a vésésre.

3 J Budapest története III. Budapest a törökkorban. Bp. 1944. Függelék. Művészetek 2. Bárányné Oberschall M., Iparművesség. 367. és 41. jegyzet: Mindössze egyetlen gyűrűt ismerünk gyöngy házfejjel, ez azonban nem budai lelet. (Nem közli, honnan származik és melyik gyűjteményben található.) 232 A nagyon kopott felirat így betűzhető ki: