Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 1. (1963)
Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–62)
előkerült a földszintiekhez hasonló, egyszerű, elszedett vállköves gótikus ajtó, két másik nagyobb nyílás, amelyek közül a Ny-i fűtéssel kapcsolatos célokra szolgálhatott, a másik pedig lehetséges, hogy bejárat volt. Találunk még e falban két másik, kisebb fűtőnyílást — ezek az emelet későbbi átrendezése idején készülhettek — és egy kisméretű ablakot. Ennek a falnak Ny-i részét elbontották — amikor a II/2. helyiséget az újkorban kialakították —, de maradványait és a Ny-i zárófalhoz való csatlakozás nyomát megtaláltuk. Belekötött a Ny-i falba, ami a kettő egyidejűségére utal. A vállköves ajtónak élszedése É-felé néz, ami arra mutat, hogy a külső oldalról való belépésre használhatták. Minthogy az ajtó igen egyszerű és a fűtőnyílások is É-ról nyílnak mint az ajtó, arra következtetünk, hogy az emelet D-i része volt a tulajdonképpeni palota, É-i része pedig egy hosszú folyosó lehetett, ahonnan a kályhákat fűtötték. Az emeleten díszesebb gótikus ajtót nem találtunk, bár az feltehetően a D-i falban helyezkedett el, a főhomlokzaton, a gótikus folyosó felett. Erre mutat az a reneszánsz bejárat is, amelynek szemöldökkövét két darabra törve megtaláltuk a hozzátartozó küszöb felett, ahová az ajtónyílás elfalazása után került. A megtalált szemöldökkő és szárkövek töredékei alapján a reneszánsz bejáratot is helyreállítottuk (23. kép). Ettől a bejárattól Ny-ra egy másik elfalazott ajtónyílást is találtunk, amelyet a küszöb felett kibontott kisméretű török sírkő tanulsága szerint (4. kép, 2. a.) a XVIII. században falaztak el. A bejárat előtt és attól Ny-ra előkerült a gótikus boltozat feletti terazzó (öntött) padló (24. kép). A XVIII. században már igen rongált lehetett, meri párnafákat sülyesztettek az egyenetlen felületű régi padlóba, s arra deszkákat erősítettek (hajópadló). A padlók korára vonatkozólag némi tájékoztatást adnak az itt előkerült pénzleletek. A középkori padló feletti törmelékből három Mária Terézia korabeli rézpénz (1761—63), a boltozat és a padló közti feltörésből pedig egy Nagy Lajos uralkodása alatt vert ezüst dénár (1373 — 82.) került elő. Az emelet D-i részében a II/2 és II/5 jelzésű helyiségekben tégla, a H/4., valamint a 11/9. helyiségekben pedig terazzópadló maradványait találtuk. A XV. század 70-es éveiben épített püspöki palotában már a század végén, de legkésőbb a XVI. század I. negyedében számolhatunk íeneszánsz építkezésekkel. Erre elsősorban a Ny-i falban feltárt ajtó uta 1 , amelyen keresztül a palota az időben kialakított pinceszerű boltozott helyiségéből (P.) a Tömlöcbástyába léphettek. Ez a bejárat az ásatás megfigyelései alapján minden bizonnyal elkészült már az 1552-es ostrom előtt. Erre utalnak a bejárai küszöbe feletti rétegből előkerült leletek.' 20 Valószínűleg ez időben készült az emelet D-i falában helyreállított reneszánsz bejárat, s a nagy termek megosztására is ekkor kerülhetett sor. Az 1/4 és 1/5 helyiségek közti válaszfal építése a reneszánsz bejárattal egy időben történt. Feltehető, hogy az új helyiség kialakítása tette szükségessé a reneszánsz bejárat készítését is. A válaszfal építése hozta magával az II/4 helyiség ÉK-i sarkában egykor álló kályha felállításának szükségességéi is. A kályhának az É-i falban vágón fűtőnyílását és az alapozás csekély maradványait a feltárás során megtaláltuk, a kályha szélességét biztosan, magasságát pedig megközelítő pontossággal leolvastuk a falszöglet É-i és K-i falsíkján megmaradt vakolatmaradványokról (25. kép). Úgy gondoljuk, ekkor, vagy valamivel később kerülhetett sor a szomszédos (H/5) szoba ÉNy-i sarkában lévő XV. századi, egyszerű vállköves ajtó megszüntetésére is, az ebben a sarokban ugyancsak újonnan felállított kályha miatt. Erre a kályhára kétségtelen biztonsággal utal a gótikus ajtó erős kormozottsága, a kályha alapépítménye miatt megrongált téglapadló, s a szöglet 20 E rétegből nagy számban kerültek elő gótikus kötci^dek ., r^neszán - kályhacsempék és a XVI. század I. feléből származó edénytöredékek, amelyek közül i 4 nányat ki \ъ egészíthettünk (30. kép). 127
