Cseh János: Régészeti tanulmányok a Közép - Tisza-vidékről (Tiszai téka 4-5. Szolnok, 1993)

Siedlungsgrabungen in Tiszacszlár-Bashalom (Bronzezeit, 3-4. und 11-13. Jahrhundert). Fontes Archaeologici Hungáriáé. Budapest, 1980.; Laszlovszky, J.: Einzelhofsiedlungcn in der Arpadenzeit (Arpadenzeitliche Siedlung auf der Mark von Kengyel). Acta Archaeologica (Academiae Scientiarum Hungaricae), XXXVIII. (Budapest, 1986) 1-2. 227-255. pp.; Parádi Nándor: A Hács-béndekpusztai Árpádkori edényégetőkemence. Le four de potier de l'époque Árpádienne de Hács-Béndekpuszta. Archaeologiai Értesítő, 94. (Budapest, 1967) 1. 20-38. pp.; Takács, Miklós: Die arpadenzeitliche Tonkessel in Karpatenbecken. Varia Archaeologica Hungarica. Budapest, 1986. 2. lelőhely (május 7.) Keleti határrész, Sarkad-Mérges-Sároséri-főcsatorna (Sarkad-csatorna), Kása halmi-dűlő, Kása-halom Illusztráció: 2. kép, 18. kép B, 21. kép és 22. kép 1 A régészeti-topográfiai pont a falu keleti peremétől, szélső házaitól kb. 11001200 m-re helyezkedik el, a Kása halmi-dűlő nyugati részén, a Sarkad-csatornától északra 250-300 m-re. A környezet sík, úgy 87 m tengerszint feletti magasságú, füves-gyepes, napnyugaton „zsombékos". A talaj értelemszerűen kötött, a szikesekre jellemző padkásodott flekkekkel. Egy kurgánról van szó, mely az '50-es/'60-as években még kissé ovális alapformájú - észak-déli irányban -, 70x60 m nagyságú volt, s 91,1 m magasságú a tengerszint fölött. Jelen állapotában már csak csonk, földmunkától erősen pusztított, melynek nyomai jól láthatók voltak. A kontúrjában lekerekedő objektum 3-4 m-re magasodik a tág horizontú puszta fölé. Földje elütő, feketés-humuszos, felszíne részben fűvel benőtt. A sírhalom közvetlen környezetében négy darab kerámiatöredéket leltem. Ezek között akadt egy jellegtelen, durva őskori cserép (rézkori-bronzkori-vaskori?). A többi korongolt, szemcsés, barnás árnyalatú, vékony falú középkori (Árpád-kori vagy 14-16. századi) oldaltöredék. (A modern tárgyak számunkra nyilván indifferensck.) 3. lelőhely (május 7.) Keleti határrész, Sarkad-Mérges-Sároséri-főcsatorna (Sarkad-csatorna), Kása halmi-dűlő Illusztráció: 2. kép A lelőhelyet a Kása halmi-dűlő nyugati részén, a Kása-halomtól (2. lelőhely) északkeleti irányban úgy 200-250 m-re, a Sarkad-csatornától pedig 400 m-re északra találtam. A terep sík, 87-88 m közötti tengerszint feletti magasságú, gyepes, kissé pázsitos, talaja kötött. A térségben mindamellett van két kisebb kiemelkedés, melyek északkelet-délnyugati vonalon helyezkednek el, egymástól cca. 150200 m-re. Hozzávetőleg l-l,5(-2) m-re „magasodnak" a környezet fölé. A Kása-halomhoz közelebb esőnek mára csupán töredéke van, kevéssé használt földút vágja. A halmocska földje porlósabb, humuszosabb feketés föld. Maga a régészeti leletekkel fémjelzett lelőhely az utóbb említett domborzati alakulatnak a délkeleti oldalán, a földúton található. Kb. 100-150x20-30 m-es területen gyűjtöttem azt a majd' kéttucatnyi cserepet, mely a rézkortól a kora-vas-