Cseh János: Régészeti tanulmányok a Közép - Tisza-vidékről (Tiszai téka 4-5. Szolnok, 1993)

falnál gyűjtöttem, a hídfőtől keletre max. 80-100 m hosszan (ámbár még 200 méternyire is szedtem föl cserepet). A földúttól cca. 20 m távolságnyira, 50-100 cm mélyen, kis helyen patics-darabokat láttam. Úgy féltucatnyi atipikus őskori edény-töredéket csomagoltam, ami azonban sajnos elkallódott. A hídfőtől északra 100-200 m-re, a tiszafüredi-tiszaörsi határon futó csatorna - mely tulajdonképpen egy erecske medre - partfalában embercsontot találtam. Nem tartozik Nagyiván környékének régészeti emlékanyagához, lelőhelykét nem vettem föl. 2 5. lelőhely (május 8.) Északnyugati határrész, Sarkad-ér, Fő-Sarkad-halom illusztráció: 2. kép, 3. kép, 21. kép és 24. kép 2 Az impozáns kurgán a falu templomától 4,3 km távolságra, északtól számítva 326°-ra, a Sarkad-ér északi oldalán, attól 100-150 m-nyire emelkedik a tájban. Épp felezi a nyugat-keleti nyomvonalú közigazgatási határ (Nagyiván és Tiszafüred). Egy észak-déli irányú, 40-90 m széles, 90-91 m tengerszint feletti magasságú relatíve 1-1,5 m-es - vonulat déli csúcsát üli meg. Alaprajza szabályos kör, átmérője 80-100 m, abszolút magassága 96,8 m, viszonylagos kiemelkedése 7-9 m közötti. Kontúrja lekerekedő csúcsú kúp. Érintetlen/bolygatatlan, eredeti alakjában maradt ránk - nem számítva természetesen a lekopást, az erodálódást. Mezőgazdasági művelés alatt áll; amikor ott jártam, a középkötött talaj szántott volt, ám füves-gyomos. Tetején kiszántott háromszögelési-magassági pontot, betontömböt találtam. 26. lelőhely (május 8.) Északnyugati határrész, Sarkad-ér, Fő-Sarkad-halom (környéke) Illusztráció: 2. kép, 3. kép és 18. kép B Az archeológiai pontot a fönt leírt lelőhelytől („korhány") délkeletre, annak lábánál lokalizáltam. A terep északnyugat-délkeleti irányban kiterjedve fekszik a 0,5-1 m-re emelkedő partos részen (a tengerszint feletti magasság 89 m), mely a Sarkad-érhez kapcsolódik. A lelelek szóródása alapján kiterjedését úgy 50-70x2040 m-re becsültem. A terület talaja, megfigyelhetősége az előbbi szakaszban lejegyzettekkel azonos. Szórványosan leltem csak tárgyi anyagot, úgy tucatnyi cserepet. Keveset, ám biztosan datálhatót, néhány kivételével: ezek jellegtelen, durva őskori (bronzkorivaskori) oldalrészek voltak. Az érdes, régebbi keletű kőzettani értelemben véve közép-(apró-)porosszemű homokkal soványított, (kézi)korongolt, barnás és szürkés színű, közepes falvastagságú falrészek 10/11-12/13. századi fazekak és bográcsok? - darabjai. Egy-kettőn bekarcolt vízszintes (csiga?-) vonaldísz látható. A jelenségek egy tipikus, kisebb Árpád-kori szálláshelyre veinek fényt. 27. lelőhely (május 8. és 11.) Északnyugati határrész, Sarkad-ér, Fő-Sarkad-halom (melléke) Illusztráció: 2. kép, 3. kép, 9. kép 27/6-8, 10. kép 27/1-5, 18. kép B és 20. kép A