Cseh János: Régészeti tanulmányok a Közép - Tisza-vidékről (Tiszai téka 4-5. Szolnok, 1993)

kcdik. A telep-lelőhely ennek a domborzati alakulatnak a középső részére esik. Az adatgyűjtés idején a körülmények igen kedvezőek voltak, ugyanis frissen boronálttárcsázott földön, középkötött talajon kellett terepbejárást végezni. 150-200x50 m-es felületen mutatkoztak telep-jelenségek, szórványosan ill. átlagos sűrűségben. Megjegyzendő, hogy a leletek a nyugati lejtő mentén fordulnak elő nagyobb gyakorisággal. A lelőhely centrális zónájában, a mellékúltól úgy 60-80 m-re, 4-6 m-es körben számos téglaszínűre égett, vékony ág-/nádlenyomatos, talán gerendára is utaló, elsimított felületű, pelyvás-törekes keverésű agyagtapasztás-darab hevert a földön. Ennek egy őskori - vaskori, amint a kerámia jelzi -, fölmenő falú építmény helyének kellene lennie. Találtam két őrlőkő7malomkő töredéket. Cserepekből közel 30 darabot csomagoltam el, melyek a szkíta kerámika három nagyobb csoportját reprezentálják (hozzávetőleg: finom, szemcsés, durva). Tiszta anyagú ill. jól iszapolt, korongolt, szürke és barna tónusú, jellegzetes réteges törésfelületű, polírozatlan oldaldarab majd' tíz akadt. Éppen féltucatnyi az érdes tapintású, szemcsés (homokkal, kavicscsal, egyéb anyaggal? kevert), korongolt vagy kézzel formált, szürke, barna és piros színű, változó falvastagságú cserép volt megszámolható. Eltettem továbbá egy tucat durva, törmelékes anyagú, szabad kézzel formált, közepes vastagságú, barnás, foltos, ill. jellegzetes feketés felületű oldal-töredéket. 19. lelőhely (május 8.) Északnyugati határrész, Közös-legelő (Tiszaörs közigazgatási területén), Örsi aszfaltút, agyag-/homokbánya Illusztráció: 2. kép és 3. kép A lelőhely Nagyiván templomától északnyugatra, légvonalban úgy 4,6 km távolságra fekszik ott, ahol a föntebb már többször hivatkozott aszfaltút átlép Tiszaörs területére. A térség füves, tehát fedett. Az északról érkező közigazgatási határ ezen a ponton fut föl egy hosszú, keskeny dombhátra (erről bővebben a további lelőhelyek leírásánál). Itt a rétegvonalas térkép szerint egy 92-93 m tengerszint feletti magasságú, úgy 100-150x70-90 m nagyságú kettős kiemelkedés volt. Helyén ma olyan 150x100 m méretű homok- ill. agyagbánya található. A szakadékos, meredek partfal végigpásztázása során a déli oldalon, a kb. 40 cm vastag humusz alján emberi koponya töredékét leltem. Kora természetesen ismeretlen. 20. lelőhely (május 8.) Északnyugati határrész, Harmadik-dűlő, Közös-legelő, közigazgatási határ Illusztráció: 2. kép, 3. kép, 21. kép és 23. kép 1 A hely a község lakóházaitól északnyugatra 3,2-3,4 km-nyire található, éppen Nagyiván és Tiszaörs közigazgatási határán, azon az észak-déli futású, kb. 1800x20-30/100-150 m kiterjedésű dombvonulaton, amelyet a 18. lelőhelynél említettem. Keletre terül el a Harmadik-dűlő, ill. ezen belül a Közös-Nagy-lapos. Utóbbi vizenyős, „szittyós" depresszió (ún. deflációs mélyedés?). A környezet összességében puszla-/szlyepp-jcllegű, ennek megfelelő növényzettel. Hasonlóan tárul szemünk elé a nyugatra eső Közös-legelő (Tiszaörs határában). Maga a régészeti pont a gerinc déli felén található, napkeleti oldalán fűvel fedve, a nyugatin pedig