Cseh János: Régészeti tanulmányok a Közép - Tisza-vidékről (Tiszai téka 4-5. Szolnok, 1993)

aus dem 9-10. Jahrhundert. Folia Archaeologica, XXVIII. (Budapest, 1977) 157­170. pp.; Révész László: IX-X. századi telep nyomai Mezőkövesden. Régészeti ku­tatások Északkelet-Magyarországon. Különnyomat a miskolci Herman Ottó Múze­um Közleményei 24/1986 kötetéből (Miskolc, 1987) 23-33. pp.; Zdroba, Mircea-Barbu, Mircea: Sapaturile arheologice de la Felnac $i Vladimirescu (rapo­arte preliminare). 1. Die archäologischen Ausgrabungen bei Felnac. 2. Die Erdfes­tung Vladimirescu. Ziridava, VI. (Arad, 1976) 47-56. pp.; 15. lelőhely (május 8.) Északnyugati határrész, Harmadik-dűlő, Örsi (aszfalt)út Illusztráció: 2. kép, 3. kép és 18. kép A A tereppont a Harmadik dűlő északi részén helyezkedik el, a 14. számú lelő­helytől nyugatra 150-200 m-re, az aszfaltozott úttól délre kb. 80-100 m-nyire. Ezen a határrészen egy észak-déli fekvésű, hosszú-keskeny, 400-450x20-40 m nagyságú, 90-90,4 m tengerszint feletti magasságú, környezete fölé 1-1,5 méter­nyire „magasodó" hát húzódik. Ezt a kiemelkedést a keleti és a nyugati oldalon szántatlan sáv, gyepes terület veszi közre, „tocsogós-vizenyős" foltokkal. Ottjár­tamkor a középkötött talajú parcella szántott/boronált volt, megfigyelésre igen al­kalmas. A telepet a hát nyugati oldalán lokalizáltam, max. 30-40 m átmérőjű felületen. A szórványos anyag úgy féltucatnyi edénytöredékből áll. Ebből egy darab jellegtelen őskori cserép, a többi jazig-roxolán lelet. Találtam egy korongolt, kavics­csal dúsabban soványított, barnásszürke, vastagabb falú fazék(?)részt. A többi jól iszapolt nyersanyagból korongolt, szürke-szürkésbarna, polírozatlan, átlagos falvas­tagságú oldaltöredék. Mivel ennek és a következő, 16. lelőhelynek az anyagát együtt tartottam, így nem lehet tudni, hogy egy kalcinált csont hová tartozik. 16. lelőhely (május 8.) Északnyugati határrész, Harmadik-dűlő, Örsi (aszfalt)út Illusztráció: 2. kép, 3. kép, 9. kép 16/3, 16. kép és 17. kép A régészeti-topográfiai pont a Harmadik-dűlő északi részén, a 15. lelőhelynél leírt „magaslat" közepén, annak nyugati partoldalában fekszik. Az előző helytől tehát déli irányban, hozzávetőleg 100-150 m távolságra, az aszfaltúttói pedig 250 rendes lépésnyire. (A pontosabb fölvételt a régészeti együttes jellege tette szüksé­gessé, fontossá.) A megfigyelhetőség körülményei, a talaj-adottságok azonosak az előbbi lelőhelynél vázoltakkal. Ott, ahol olyan 10-15 m-es körzetben a leleteket találtam, világos, agyagosabb folt terüli el (ún. felületi erózió nyoma?). Összesen hét darab edénytöredéket csomagoltam, ebből öt késő-vaskorinak, keltának volt meghatározható. Tipikus egy ún. D-formájú perem, alatta x-rovátko­lásokkal díszített bordával. Korongolt, grafittal kevert anyagú, barnásán „fémes" felületű, belül szürke csöbörből törött ki. A többi is hasonló faktúrájú, közepes falvastagságú oldal - egyetlen edény részei talán? Atipikus őskori cserépen kívül előfordult még egy Árpád-kori?? szemcsés, szürkés darab is. A La Tène leleteknél inkább sír/temető jelenléte sejthető, mint telepobjektumé. (A 16. képen település­lelőhelyként szerepel.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom