Endes Mihály- Harea Ákos: A Heves - Borsodi-síkság gerincesfaunája (Tiszai téka 2. Eger, 1987)

mításba. Elpusztult példányait azonban a különböző sirályfajok és a dolmányos varjak előszeretettel fogyasztják. Pettyes busa — Aristichthys nobilis Richardson Csak a halastavakban fordul elő (tenyésztett haszonhalként), egyéb vizekben a területen nem észleltük. Amur — Ctenopharyngodon idella Valenciennes A busafajokhoz hasonlóon csak a két halastórendszerből ismert, másutt nem fordult elő. A tavak mesterséges vizinövényzetét jó étvággyal fogyasztja, amit a nád- és gyékényszigetek, valamint partközeli vegetáció megfogyotkozása jelez. Karikakeszeg — Blicca bjoerkna L. Elsősorban a patakok alsó szakaszán, a halastavakban és a nagyobb csatornákban él. Legnagyobb számban a Jászsági-főcsatornában, továbbá a Laskó, az Eger. a Rima, a Kánya és a Csincse alsó szakaszán figyeltük meg, de nem hiányzik a Hanyi-érből és a Tiszavalki-főcsatornából sem. Szokatlan módon az ujlőrincfalvai kubikgödörből is előkerült 15 példánya, ám ezeket valószínűleg a Tiszából telepíthették át a horgászó gyerekek. Dévérkeszeg — Abramis brama L. Igényesebb hal, mint a hozzá külsőleg nagyon hasonló karikakeszeg. Elsősorban a nagyobb folyók alföldi szakaszán él. de a Tiszába torkolló patakok és nagyobb csatornák alsó szakaszain is megtaláltuk fiatalabb pédányait, így a Laskóban, az Egerben, a Rimában és a Tiszavalki-főcsatornában. Bagolykeszeg — Abramis sapa Pallas Még az előzőekben ismertetett dévérkeszegnél is jobban ragaszkodik a nagyobb folyók áramló vizéhez. Területünkön csupán egyetlen lelőhelyről ismeretes, a Jászsági-főcsatorna kezdeti szakaszáról, ahová minden bizonnyal a Tisza vizével jut be. Szivárványos ökle — Rhodens sericeus amarus Bloch Igénytelen kis hal, amely a patakok felső szakaszától a nyáron pocsolyává váló mellékcsatornákig mindenütt megtalálható, ahol a szaporodásához elengedhetetlenül szükséges kagylófajok megélnek. A Laskóban például a Füzesabony feletti sebesebb szakaszon a kövi csík társaságában épp úgy előfordul, mint a Tiszavalki-főcsatorna pangó vizű mellékágában. Gyakori a halastavakban és környékükön is, a legtöbbet azonban a Sajfoki-főcsatornában találtuk belőle, ahol százával került a hálóba. Kárász — Carassius carassius L. A Kiskörei-víztározó sekély vizű, mocsaras részein szaporodóban van. Azt is megállapíthattuk azonban, hogy az ebbe ömlő patakokba a számára kedvezőtlen ökológiai viszonyok miatt nem hatol fel, így területünkön ritkaságnak számít, s csupán a gelej i és a kiskörei halastóban, illetve ezek levezető csatornáiban észleltük.