Endes Mihály- Harea Ákos: A Heves - Borsodi-síkság gerincesfaunája (Tiszai téka 2. Eger, 1987)

ivadékok és az 1-2 éves példányok élnek, nagyobbakkal csak a vizsgált táj halastavaiban találkozhatunk. Bodorka — Rutilus rutílus L. A Heves—Borsodi-síkság legelterjedtebb, legnagyobb egyedszámban található halfajta. Szinte minden vízben megfigyelhető, az Eger, a Rima, a Csincse és a Hanyi-ér egyes szakaszain pedig tömeges előfordulását is észleltük. Szaporaságát nem befolyásolja lényegesen víz áramlásának sebessége, a majdnem álló vizű csatornákban és a gyors patakokban egyaránt nagy populációi élhetnek. Domolykó — Leuciscus cephalus L. A Laskó felső és középső szakaszának gyakori és jellemző halfaja, de a 33-as számú műúttól délre eső részén már csak elvétve fordul elő. A sebesebb sodrású tiszta vizet kedveli, s valószínűleg a Rima vizének erősebb szennyezettségét jelzi, hogy abban a Laskóéhoz hasonló áramlási viszonyok ellenére sem találtuk meg, bár néhány éve még nem számított ritkaságnak. Ezt támasztja alá az is, hogy a Rima mellékvizében, a tisztább vizű Ostoros-patakban még észleltük egy kisebb populációját. (11. kép) Jászkeszeg — Leuciscus idus L. A bővebb vizű patakokban (Laskó, Eger, Csincse) és a Jászsági-főcsatorna kezdeti szakaszán észleltük alkalmanként néhány példányát, a Rimában viszont nem számít ritkaságnak. Ragaszkodik a frissebb, áramló vizekhez — a pangó vizű csatornákban nem él meg —, ám tűrőképességét éppen az utóbb említett patakban való előfordulása igazolja. A Jászsági-főcsatornában való előfordulását az magyarázza, hogy az közvetlenül a Tiszából kapja a vizet, abba tehát mindegyik tiszai halfaj belekerülhet. Vörösszárnyú keszeg — Scardinius erythrophthalmus L. Lelőhelyeinek gyakoriságát tekintve a bodorka után következik. Elsősorban a lassú folyású csatornákban fordul elő, de nem ritka patakjainkban sem. Előbbiekben ugyan valamivel nagyobb számban található, de a populációk létszáma itt is csak mintegy tizede a bodorkáénak. Bálin — Aspius aspius L. A Heves—Borsodi-síkság vizeinek ritka halfaja. Egyetlen helyen észleltük, Egerfarmosnál a Rimában találtunk egy fiatal példányt. A Tiszából a Jászsági-főcsatornába és a kiskörei halastóba is bekerülhet, de a kissebb vizeket tapasztalataink szerint nem kedveli. Kurta baing — Leucaspius delineatus Heckel A csupán néhány centiméterre növő halacska csak a sűrű szemű hálóban marad meg, s mivel nemigen méltatják figyelemre, elterjedése nem kellően ismert. Területünkön nagyobb számban a Csincséből (a geleji halastó melletti szakaszról) és a Hanyi-ér felső részéről került elő. Néhány példányát megtaláltuk a Laskóban, a Rimában, a Jászsági- és a Tiszavalki-főcsatornában is.