Endes Mihály- Harea Ákos: A Heves - Borsodi-síkság gerincesfaunája (Tiszai téka 2. Eger, 1987)

ökos szisztémák, az ember által létrehozott monokultúrák (mezőgazdasági területek, halastavak). Ezek élővilágát mesterséges beavatkozások irányítják, s rövid időn belül is gyökeres átalakuláson mehetnek át, mivel instabilak, önszabályozásra képtelenek. Tovább bonyolítja a képet, hogy az évszakváltozások az élővilágban is periodikus változásokat, úgynevezett aszpektusokat hoznak létre, amelyeket másmás fajok megjelenése és aktivitása jellemez. A kétéltűek, hüllők és egyes emlősfajok téli álma, az őszi és tavaszi madárvonulás, egyes fajok átnyaralása, illetve áttelelése a gerincfauna képét is évszakonként módosítja. A Heves—Borsodi-síkságon általunk észlelt 183 madárfajnak például mindössze kb. tíz százaléka marad helyben egész évben. Közéjük tartozik a ma már jobbára tenyésztett (s a tél folyamán etetett) fácán és fogoly, a telente csapatokba verődve kóborló túzok, a balkáni gerle, továbbá néhány, a bagoly-, a harkály-, a varjú-, a cinege- és a pintyfélék közé tartozó faj. A madarak többsége csupán egy, legfeljebb két aszpektusban van jelen, bár azok száma sem jelentéktelen — ezek főként vízimadarak —, amelyek csak rövidebb időre, az erős fagyok beálltával hagyják el a területet. Még egy viszonylag kis kiterjedésű táj is gyakorlatilag számtalan, egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő biotópot (élőhelyet) foglal magába. Az általánosítható vonások kiemelése és a túlzott részletezés elkerülése érdekében a kistáj hasonló karakterű területrészeinek gerincesvilágát összevontan, csoportosítva mutatjuk be. A csoportosításhoz az átlagos éghajlati és vízjárási viszonyokat tükröző, a gerincfauna szempontjából leglényegesebbnek mutatkozó környezeti feltételeket vettük alapul. Tárgyalási sorrendünk a következő: I. Állandóan vagy tartósan vizes területek a) halastavak b) patakok c) mocsarak d) csatornák e) kubikgödrök II. Időszakosan vizes, de állandóan nedves területek a) nedves rétek b) rizsföldek, lecsapolt halastavak III. Fás vegetációjú területek IV. Nyílt, száraz, alacsony növényzetű területek a) szikespuszták b) agrárterületek, gyomtársulások V. Nyílt, száraz, magas növényzetű területek VI. Az emberi környezet