Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)

LÁNYI SÁMUEL TÉRKÉPE ALAPJÁN MEGINDULÓ TISZA-SZABÁLYOZÁS A Tisza szabályozásának ügyét olyannyira fontosnak tekintették a folyammenti földesurak, hogy még a térkép elkészülte előtt megindult a szabályozást szorgalmazó társaság szervezése. Ennek a mozgalomnak serkentője gróf Széchenyi István volt, akit 1845-ben a Helytartótanács Közlekedési Osztálya elnökévé s egyben a vízszabályozás királyi biztosává neveztek ki.

l:

'

2 Széchenyi működése gerincét a vízügyi helyzet és feladatok alapján létrehozandó, a közigazgatási-politikai keretektől, szervektől független helyi társulatok szervezése és a közös feladatok által megkövetelt összefogásuk: a központi Tiszavölgyi Társulat létrehozása alkotta. Széchenyi programjának és egész szervező munkásságának alapelve az egységes és rendszeres szabályozási terv, önkéntes alapon egyesült társulatok egységes munkaszervezete és a tervszerű végrehajtás, nem kevésbé a központi irányítás és ellenőrzés volt. Grói Széchenyi István királyi biztos tiszai első szervező körútja során a megyeszékhelyet, Egert is felkereste, s a Főegyházmegyei Könyvtárat meglátogatva, bejegyezte nevét a vendégkönyvbe. Széchenyi István 1845. évi első tiszai szervező körútja során már három megalakult folyamszabályozási társulatra támaszkodott: az 1843-ban létrehozott Zemplén megyei, az 1844-ben alapított Bereg megyei és az 1845-ben megszervezett tiszadobi (később alsó-szabolcsi) társulatra."

153 A Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék Tiszaszabályozása számára döntő jelentőségűnek bizonyult a zempléni Tiszaszabályozási társulat kezdeményezése. 1345. június 1-én küldte meg a Helytartótanács a zempléniek Tisza-szabályozási tervét a megyének, tájékoztatva arról, hogy ott ,.a birtokosság nevezetesebb részéből alakult Vízszabályozási Társulat által bemutatott tervnek helybenhagyását szorgalmazván ... a Királyi Helytartótanács értésére esett, hogy azon Tiszának, úgymint a felsőbb folyók közös fölfogadójának részletes rendezésére alapított terv a Tisza melléki szomszéd hatóságok nyomasztott birtokosai beleegyezésit el nem nyerhetvén, ez igazgató kormányszék a közös cél elérésére szolgáltató módot a törvény erejénél fogva elhatározandó, a Tisza folyam általános szabályozása végett a a helyszínén már eleve gyűjtött műtani adatokon kívül, a helyzeti körülmé152. Pallas nagy lexikona, XVI. kötet Bp. 1897. 207. — KÁROLYI — NEMES. II. 1975. 12. 153. KÁROLYI — NEMES, II. 1975. 12. 89