Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)
nyek felül is bővebb ismeretet szerezvén, az országos Építészeti Főigazgatósággal oly tervet készítetett, mely által anélkül, hogy a közóhajtás tárgyává vált, de csak később foganatosítható és a jelenleg tapasztalt bajra nézve csak huzamosabb idő után sikeres orvoslást ígérő általános Tisza-szabályozás rendszerébe ütköznék, a gyakori áradások legbiztosabb és leghamarább meggátoltathatnak. Ezen elvileg megállapított terveket tehát e királyi Helytartótanács addig is. még annak végrehajtásával és a közös munkálat vezérletével megbízandó királyi biztos kihirdettetnék, avégre kívánta címzett Uraságtokkal közleni: hogy az e részben érdeklett kebclükbeli birtokosokkal e felől értekezve azokat mik e kitűzött célhoz vezethetnének, előkészületképpen elintéztessenek ... " A helytartótanácsi leirat mellékleteként kézhez kapták a Heves és KülsőSzolnok megyeiek Vásárhelyi Pál felső-tiszai rendezési tervét, a tervezett átvágásokkal 1-től (Kórod) a 68. számúig, azaz a domaházi átmetszésig terjedően. A kimutatás szerint a tiszafüredi átvágásnál kisajátítandó terület ilyen képet mutatott: a ..középhossz'" 443 öl. a ..középszélesség'' 4 01*3 láb. a ..középmélység" 2 öl 5 láb. Ennek alapján a ..köbmérték": 5611 öl 2 láb. Ennek a kiásása a tervezet szerint 39280 napszámot jelent. 1—1 ölet 7—7 napszámmal számítván. A tervezet 1—1 napszámot 10—10 krajcárral vett számításba. Ugyanekkor a nádor 1845. június 1-én kelt rendeletével megküldték Vásárhelyi Pál úgynevezett „Elsődleges javaslaf'-át ..a Tisza áradásainak minél előbbi gátlása tekintetéből." Ez ugyan a Felső-Tiszára vonatkozott, de általános érvényű megállapításokat tartalmaz. A Tisza vize ,,a nagy esetekben lerohanván alább esetét elveszti, miszerint kéntelen felduzzadni és széjjelömleni: innen következtethető azon szabályozási elv, hogy legalább sebessége kercztessék meg, mely cél nagyobb eset és gyengébb s rövidebb lefolyás által, egyszóval átvágások által eszközölhető; sőt a vontató utak megtartása is szükségeli az átvágásokat, mert jelen állapotában, midőn a folyó ide-oda tévelyeg, ha létezik is vontató út. annak jókarban tartása lehetetlen. — Ezen leírásból egyszersmind az is látható, hogy itt egyoldalú, részenkinti szabályozásnak helye nem lehet, ez csak általános, nagyobb szakaszokban történhető. — Mindenekelőtt okszerűnek vélem megemlíteni, hogy miután a folyónak papirosra vett s minden szükséges vízmérési adatokkal felkészített térképéből s helybeli tapasztalásokból annak hibái kiismerszenek. a rendszeres szabályozás menete és sora az lenne, hogy mindenekelőtt a folyónak minél gyorsabb menete, görbületeinek átvágása által eszközöltessék, s miután az átvágások jó foganatja sikerült, a nagyobb víznek áradásai ellen a partok feltöltessenek . . . Az átvágások által a folyó ágyát mélyíteni, s a víz tükrét alábbszállítani fogja és a Tisza útja mintegy heted részben rövidül meg . . . Ezen szabályozásnál fogva, amennyire csak lehet, azon elvet kell követni, miszerint az átvágások alólról tétessenek felfelé . . . " ly ' A megyei közgyűlés 1845. július 1-én tárgyalta ezt a rendkívül fontos ügyet, és Almássy Pál első alispán kapott megbízást arra. hogy ..a Tisza 154. Bizonyára emlékszik még az olvasó arra, hogy Lietzner Jánosnak ugyanez volt az elve a Tisza szabályozása tekintetében. !)()
