Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)

tolnák, mivel ezen jelül nemcsak azok, kik a szűk termés mellett még árvíz, tűz és jég által is károsítottak, de áltáljában véve minnyájokat még most is adóbeli tartozásaikat és a múltra tett szükséges kölcsönzéseiket lesznek képesek leróvni, főképp mindőn sehonnand semmi segedelem által nem könynyíttetnek és még abban is, mit kétkezi munkáik után, továbbá napibér fejéhen meg érdemlenek, korlátoztattak; ugyanazért továbbá is alázatos felírás által megkérettetni rendeltette a Nemes Magyar Királyi Helytartótanács, hogy a Tisza szabályozásához kívántató e vidékhez alkalmaztotott fuvar- és napszámbéreket a már felterjesztett jegyzék szerént fizettetni rendelni mértóztasson. . ."'7 1842 decemberében azonban azzal az indokolással utasították el Budán a megyei közgyűlés felterjesztését, „minthogy abba a többi törvényhatóságok megnyugodtak, tekintvén a só felemelt árbeli pénztárnak szűk voltát, s így attól elállani nem lehet." Heves és Külső-Szolnok megyék közgyűlése ennek utána nem tudott mást tenni, mint azt jelenteni a Helytartótanácsnak, hogy az alacsonynak talált napszámbér mellett ,,a Tisza szabályozása tárgyában munkálkodó tagok (tudniillik mérnökök, S. I.) mellé rendeltetni szokott kellő napi számosok és fuvarosok. . . a legfelsőbb helyen megállapított bér mellett kiszolgáltatását elrendeltük."'s Heves és Külső-Szolnok megyék területén ezekben az években volt egy másik jelentős térképészeti felmérő munkálat is. Az iratok azt tanúsítják, hogy ebben az időben (1839—1842.) a kettős megye területén. — valahol a Tisza-vidék térségében. — hadmérnökök katonai térképfelméréseket végeztek.

11 Közeiebből ismeretlen céllal és helyen folyt ez a geodéziai felmérés a terepen. Az azonban bizonyos, hogy nem a második katonai felmérésről van szó, mivel a Hadtörténelmi Intézet Térképtára kimutatása szerint Heves és Külső-Szolnok megye e szelvényei 1856 és 1866 között készültek.

1 !n A megyei közgyűlés 1842-ben a katonai térképészek mellett dolgozó munkások bére emelése érdekében is tett lépéseket, hivatkozva ugyanazokra a napszámosokat sújtó körülményekre, mint a Tisza-mappatión munkálkodó mérnökök munkáját segítő parasztok esetében tette.

J:!l A közgyűlés feliratára a Helytartótanács azzal vágott vissza, hogy „a két rendbéli munkák közötti külömbség világos"; ugyanis a ..trigonometricai mérések"-el végző hadmérnökökkel szemben „a Tiszatáj mérése" a királyi Főépítési Igazgatóság mérnökeinek a feladata, s az utóbbiak mellé rendelt napszámos munkások és fuvarosok részéről „az e részben netalán hozandó áldozatok a különböző szabályozási haszon által bőven kipótolva leendenek." A katonai térképfelmérés viszont nem jár részükre haszonnal. A közgyűlés azonban megalapította, hogy a két kartográfiai felmérés anyagi forrásainak különböző volta „a dolog fekvésén semmit sem változtat, s a munkát tévő és ínségben lévő szegény adózókon semmi tettleges könnyí127. HmL. IV-1 a. 132. rsz. kötet Nr. 1144. 128. HmL. IV-l/a. 132. rsz. kötet Nr. 1787. 129. HmL. IV-l/a. 128. rsz. kötet Nr. 1716. — Ugyanaz, 131. rsz. kötet Nr. 415. 130. Hazánk második katonai felmérésének szelvényezése 1829-1866. (Hadtörténeti Intézet. Térképtár. Sokszorosított lap.) 131. HmL. IV-l.'a. 131. rsz. kötet Nr. 415.