Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)
Az 1776. évi megyei közgyűlési jegyzőkönyvből megtudjuk, hogy a Mirhógátat a múltban a főispáni szék üresedése ideje alatt építették. 8 '' Mivel pedig a kettős megye örökös főispánja a mindenkori egri püspök volt; tehát az egri főpapi szék üresedése tartama alatt épült meg a Mirhó-gát. Mint a későbbiekből megtudjuk, VI. Károly uralkodása alatt (1711—1740) már állt a vízzáró gát, tehát annak megépítése Fenesy György püspök 1699-ben, vagy pedig inkább Telekesy István 1714-ben bekövetkezett halála utáni időben történt. 8 "' Az 1776-os tiszai árhullám Tiszafüredtől egészen Csépáig olyan kritikus helyzetet teremtett, hogy július 12-én a közgyűlés helyszíni szemlére küldte ki a járási szolgabírát és a megye mérnökét (Vrana Istvánt 8 ®), hogy térképen mutassák ki a folyam áradását, és vizsgálják meg, míképen lehetne a művelés alatt állott területek elöntését megakadályozni. Netalán nem volna-e lehetséges egy új csatornával elvezetni a Tisza felduzzadt vizetß' Ugyanazon esztendő november 19—20-án a vármegye közgyűlése az előállott rendkívül súlyosnak talált helyzet folytán most már behatóbban foglalkozott a tiszai áradások kapcsán a Mirhó-gát ügyével: „mivel semmi más természetes és érdemleges körülmény nem mutatkozik, minthogy azt az állapotot, melyet annakelőtte a természet kialakított, természetes medre visszaállíttassék." Azt is kimutatták, hogy a gát megépítése a főispáni szék üresedése alatt a Hármaskönyv I. része 87. cikkelye ellenére történt. Ekkor a közgyűlés olyan határozatot hozott, hogy az illetékes gyöngyösi járási szolgabíró a maga mellé vett esküttel és a hites mérnökkel a szomszédos népesebb helységek lakosaival a Mirhó-gátat leromboltassák, és azáltal „a természetes helyzet visszaállíttassék." Egyben utasították a szolgabírát, folytasson vizsgálatot arra nézve, hogy a Mirhó-gát lerombolása (..demolitio") ellen tiltakoztak-e a tiszántúli földesurak. Nyolc nap multán Radies szolgabíró jelentette, hogy a gát lerombolása ellen egyetlen földesúr sem emelt szót?* így az 1776. évi őszi tiszai árhullám kritikusan megemelkedett szintjének számotlevő csökkentésére nem talált más megoldást a kettős vármegye közgyűlése, •— nyilvánvalóan hites mérnöke, Vrana István tanácsára, — mint a Mirhó-gát lerombolásával a megduzzadt víztömegnek a Mirhó hosszan elnyúló igen terjedelmes ártérre való bocsátását. De alig romboltatta le a vármegye a gátat, az 1777. február 2-i közgyűlésen már nyilvánosságra hozták Karcag és Kisújszállás panaszát a gát elpusztítása következtében területüket sújtó árvízről, kérve a gát újból való felállítását. De a szomszédos Taskony puszta földesura, báró Orczy Lőrinc tábornok is kérte a megyét a gát lerombolása folytán előállott helyzet kivizsgálására, valamint annak orvoslására. 811 Hosszú esztendőkön ál tartó adminisztrál ív huzavona bontakozott ki a vármegyei közgyűléseken a gát újbóli megépítése körül. 1778-ban már nemcsak Orczy Lőrinc, de a Nagykunság, sőt Ballá Antal, a kerületi mérnök is állást foglalt a szétbontott védmű újjáépítése mellett. 84. HmL. IV-1'a. 34. rsz. kötet 250-251. 85. SUGÁR, 1984. 369., 390. 86. Ebben az időben a vármegyei mérnök Vrana István volt. 87. HmL. IV-1. a. 34. rsz. kötet 224. 88. HmL. IV-l/a. 34. rsz. kötet 249-250., 251., 306. 89. HmL. IV-1 a 35. rsz. kötet 188-190.
