Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (Tiszai téka 1. Eger,1989)
a vármegye minden helysége, de pusztái, fontosabb úthálózata, sőt az egyes járások határvonala is. A települések földrajzi helymeghatározásai is általában pontosaknak mondhatók; például a mai modern adatokkal összevetve Eger város földrajzi szélességi helymeghatározásában eltérést nem mutat, a hosszúságiban pedig csupán egyetlen percnyi a differencia. 2:1 Lietzner e megyetérképének adatai azt látszanak tanúsítani, hogy azt a tiszai mappáció idején készítette, s megrajzolásánál már a folyam felvétele során.rögzített helyzetet tüntette fel. Ugyanez vonatkozik az egyes helységek földrajzi helymeghatározására is, melyeket hasonlóan a tiszai felvételek során végzett el, pontos meridiánul az egri Lyceum csilagvizsgáló tornyában a Hell Miksa által meghatározott, s Budától számított délvonalat véve alapul. ' Görög atlasza hosszú évtizedekig volt használatban; 1848-ban újból kiadásra került. Lietzner János magas fokú mérnöki ismereteit mi sem tanúsítja jobban, minthogy az Eszterházy Károly püspök által felállított és berendezett egri Lyceum csillagvizsgáló-tornyában működő csillagásznak is segítségére volt munkájában/' 0 Miután pártfogója, gróf Eszterházy Károly egri püspök 1799. augusztus 29-én elhunyt, szeptember 10-én azzal az indoklással köszönt le tisztéről, hogy „a Dunán végzendő sürgős munkálatokban" vesz reszté 1 Úgy találtam, hogy 1801 és 1805 között Tatán, a gróf Eszterházy-uradalom mérnöke. 112 mely birtok ura éppen Egerből való távozása előtt elhunyt patrónusa. Eszterházy Károly püspök volt. Tatán a keze alatt dolgozott a fenti időszak során az a fiatal Huszár Mátyás, akiből a magyar vizimérnökök elismert úttörője lett, s aki megalapozta Vásárhelyi Pál és Lányi Sámuel munkásságát. 11 "' Lietzner János fia. Miklós is mérnök volt; 1820-ban Huszár Mátyásnak a kérésére a Körösök és a Duna térképezésében vett részt."'' így tehát a bennünket érdeklő Heves és Külső-Szolnok megyei nagy Tiszatérképsorozat elkészítésének megszervezése, irányítása és lebonyolítása a korszak egyik jeles vizimérnökének a kezébe került. 29. HmL. IV-8. 2. rsz. Nr. 89. — FODOR, 1952. 162-163. 30. KELÉNYI, 1931. 7. 31. HmL. IV-l.'b. Nr. 1799:680. 32. HmL. IV.-l a. 63. rsz. kötet 892. 33. FODOR, 1957. 81. 34. FODOR, 1957. 81., 217., 224,
