Szilasi Ágota, H.: Egyház, tudomány, művészet. Ezer éves az Egri Egyházmegye (Eger, 2004)

kérdésként kezelte az egri szeminárium ügyét. Erdődy nevéhez fűződik az irgalmasok és a trinitáriusok Egerben való letelepítése. Az irgalmasok támogatásával, illetve a kórház létesítésével a 18. századi egészségügy egyik úttörőjének nevezhető.

1726-ra felépíttette a város új barokk katedrálisát a Szent Mihály templom helyén. A kor egyik neves építészével, Giovanni Battista Carlonéval pedig megépíttette a püspöki rezidenciát. Vikáriusa, Foglár György alapította a jogi iskolát, a Collegium Iuridicum Foglarianumot. 1744- ben bekövetkezett halála után gróf Barkóczy Ferenc követte őt a püspöki székben, akit Mária Terézia 34 éves korában nevezett ki egri püspökké és Heves és Külső Szolnok vármegyék főispánjává. Főpapi méltóságában XIV. Benedek pápa 1745. május 10-én erősítette meg. Barkóczy reformálta meg a szemináriumi oktatást. A hittudományi főiskola új, 1754-ben általa készített tanterve a Reformatio Scholae Episcopalis Agriensis volt, ebben megemelte a képzési időt is. Az egyetem alapításának terve szintén tőle származik. 1755-ben a Collegium Iuridicum Foglarianum épületében meg is kezdte a bölcselet oktatását. Barkóczy Ferenc nevéhez fűződik a püspöki nyomda alapítása, ugyancsak 1755-ben, melynek termékei Európa-szerte ismertek voltak. Bőkezűen támogatta a minoriták templomának építését, Felsőtárkányban pedig az elpusztult karthauzi kolostor helyén felépítette a nazarénusok kolostorát. Mint főispán, felépíttette a vármegyeházát, mert a püspöki palota szűkösnek bizonyult a megyegyülések számára.

Felsőtárkányban állott a Fuorcontrasti nevű kastélya, melyet, mint fényűző hajlamainak bizonyítékát, utóda, gróf Eszterházy Károly porig leromboltatott. Sajnos, a kastélyról csak néhány ábrázolás maradt fenn, egyik az irgalmas kórház ebédlőjében lévő lambérián, egy táblaképen. 1761. június 13-án Barkóczyt Mária Terézia az esztergomi érsekség élére nevezte ki.

Utódja, Eszterházy Károly nevéhez fűződik Barkóczy grandiózus tervének, az universitas épületének a megvalósítása 1762-82 között. Az egyetemet négy fakultásosra tervezte, a teológia, a filozófia, a jogtudomány és az orvostudomány oktatását kívánta itt megszervezni. Az egyetem működéséhez szükséges uralkodói engedélyt azonban nem kapta meg. 0 volt Eger utolsó püspöke.

Eszterházy halála után újra napirendre került egy régebbi terv, a hatalmas kiterjedésű egri egyházmegye felosztása. 1804-ben VII. Pius pápa az egri püspökség területéből kialakította a kassai és a szatmári püspökségeket, az egrit pedig érseki és metropolitai rangra emelte, ami azt jelenti, hogy az érsekség joghatósága más egyházmegyékre is kiterjed. Ezek a rozsnyói, a szatmári, a szepesi, és a kassai püspökségek voltak.

Első egri érsekké 1804-ben Fuchs Ferencet nevezték ki. Rövid egyházfősége alatt legfőbb tevékenysége az újonnan alakult főegyházmegye megszervezése volt. 1807-ben bekövetkezett halála után báró Fischer István követte őt az érseki székben, kinek 1822. július 4-én bekövetkezett halálától kezdve öt évig betöltetlen volt az egri érseki szék.

Pyrker János László velencei pátriárkát 1827-ben nevezték ki a főegyházmegye ordináriusává. Az itteni érseki palotához egy új déli szárnyat emeltetett, amelyben a korábbi állomáshelyén gyűjtött festményeit helyezte el. Egri érsek10