Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Csépa - egy alföldi palóc kirajzás népéletéről (Összegzés)
nek meg időlegesen. Pl. a Balásy ak Tiszafüred en, a Botka vagy Vincze család .iszavárkony on és Újkécské n keresztül költözött Gsépá ra. Az anyakönyvek alapján összeállított településlista ezért már közelebbi, Tápió menti, Heves megyei községeket is jelez. E községekből érkeztek a nem nemes családok ősei. 6 ^ /60 térkép/ Talán emiatt írhatta Tömörkény István - nem ismervén a község történetét -, hogy a csépaiak nemesek és jászok . A kibocsátó északi településekkel kevés kapcsolatot tartottak fenn, s ez nem je lentett házassági kapcsolatot. A kapcsolatok gazdasági és hagyatéki jellegűek voltak. Pl. a csépa i Palo jt ai /Palotai/ Ferenc , „kinek a 1 Tzutz jószághoz ötödrész jussa volt ugyan azon időből /Rákóczi szabadságharc leverése - BG./ felső Palotán valami Verebes Ferenc rebellis Curiáját elnyerte". A Czucz család kéziratos története - a család bir tokában lévő okiratokra hivatkozva - egészen a 19. század közepéig utal honti, nógrádi kapcsolatokra konkrét hagyatéki ügyek kapcsán. A rokoni szálak a múlt század közepére elvékonyodtak, megszakadtak. Addig viszont a származási hely emlékét ébren tart69 hatták a csépa i hagyományban. ' Fényes Elek adatai szerint a megemlített települések csaknem kizárólag magyar lakosságúak.^ Vallásukat tekintve is többségében római katolikusok , /1-2. kép/, de vannak közöttük evangélikusok is, mint pl. éppen az egyik fő kibocsátó községben Eicken.'' 7 " 1 " Itt van a magyarázata, hogy a többségében római katolikus csépai telepes családok mellett néhány evangélikus családot is találunk, akiknek egy része a 19« század elején áttért a katolikus vallásra, más részük azonban egy ideig Tiszaföldvár , majd S zentes filiáját alkotja, végül pedig a beköltöző helybeli reformatussággal együtt az egyesült protestáns egyházat megalakítja. Az evangélikus egyház és az evangélikus csa ládok történétét részletesen feldolgozták, s e kézirat nagyon fontos forrásunk Csép a 72 kutatásában. A legnagyobb csépai evangélikus csaladok : Pekárik , Sárközy , Szvoboda , Polner , Áchim - nevük alapján egy részük szlovák származású lehetett, bár az evangélikusok történetét feldolgozó kézirat sem utal erre -, akik közül a két utóbbi család áttért a római katolikus vallásra. A tót /szlovák/ eredeztetés halványan él a hagyo/ / - - - 7-5 manyban is. Egyesek nehany családnevet tót nak mondanak: pl. Zarnoc , Kanyo .' y Evangélikus még a 19- század elején Tápi eszeié ről Csép á ra költözött Vághy család is.' 7 ' 4 " A ne , t , 75 mes Polner család Irsa rol származott. Egyes, csépa i evangélikusokat tartalmazó névsorokban a Tornyos család is szerepel, akik valószínűleg azonosak a Nógrád megyei nemes Tornyos famíliával.^ A csépa i evangélikusok létszáma állandóan 100 körül mozgott, mindössze az említett néhány család alkotta az egyházat. 1839-ben 104,^^ 1851-ben 116,^ ö 1889-ben pedig 106 evangélikust írtak össze.^ A reformátusok száma így alakult: 1839-ben 9 fő, 1851-ben 4, 1889-ben pedig 63 fő. 80 Az evangélikusok egészen 1839-ig a tiszaföldvár i anyaegyházhoz tartoztak Öcsöd , _______________ Inoka , Martfű , Vezseny és Várkony filiális községekkel együtt. Ez utóbbi is egyik oka lehet, hogy pl. Tiszavárkony on keresztül több nemes család érkezett Csépá ra. Például ilyen a Botka és a Dancsó család. p Az evangélikusok 1839-től a szentesi eVanQ^i gélikus egyház filiáját alkotják. /3-4. kép/ Miután azonban az evangélikusok mindig csak nagyon vékony rétegét jelentették a csépa i társadalomnak - bár szinte kivétel nélkül a birtokos nemes famíliák közé tartoztak -, bármilyen irányú kapcsolataik nem lehettek meghatározóak a település életét tekintve. Csupán a házassági kapcsolataikon keresztül jelenthettek vékony kapcsot a környező és távolabbi evangélikus vagy éppen református közösségek felé. /Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a csépa i evangélikusok között sok volt a helybeli római katolikussal kötött házasság./ C sák Ernő , a csépa i evangélikus egyházról írott monográfiájában közli a Pekárik család genealógiáját. A hosszú családfából nyert adatok szerint a Pekárik leszármazottak a 18. század végén
