Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Csépa - egy alföldi palóc kirajzás népéletéről (Összegzés)
és a 19. század első felében a következő településekről hoztak feleséget maguknak: Tis zavárkony , Tápiőszele , Hódmezővásárhely , Szarvas , Öcsöd , Nagykőrös , Szentes . ^ E települések részben azonosak a tiszaföldvár i evangélikus egyház filláival. Az ismeretségre nyilván ezen összetartozás révén kerülhetett sor. A későbbi időszakból viszonylag több környékbeli reformátussal kötött házasságról is tudunk, ami összefüggésben van a helyi reformátusság számbeli gyarapodásával és az egyesült protestáns egyház megalakulásával. A meghatározó népesség a katolikusság volt. 1809-ben 713, 1839-ben már I9O6, ' 1351-ben 204-8 volt a katolikusok száma. E gyors gyarapodás nemcsak a - közelmúltig viszonylag nagy természetes szaporodás, hanem a nemesi helyzet miatti bevándorlások eredménye is volt. Hosszabb időn keresztül, egészen 1758-ig Csépa a cibakházi anyaegyházhoz tartozott. A jelzett évig az anyakönyvezés is ott folyt. Ettől kezdve önálló plébánia, amelyhez a Dél-Tiszazug több lakott külterületi majorja, illetve falusi katolikus szórványa tartozott: Szelevény , Tiszasas és Tiszaug szórvány katolikussága, Csipsár / Csépa határában/, Gőbölyjárás /Tiszakürt határában/, Istvánháza , Halesz , öthalom , Vadaskert /mind Szelevény határában/, Ságh /Tiszaug határában/. 8 9 Fényes Elek , , , ,90 ide sorolja még Kosát is 83 romai katolikus lakosával. Az innen származók a filia nevének feltüntetésével kerültek bele a csépai anyakönyvbe. E lakott külterületek néhány kivételével azonban megszűntek. /Vö: 2. térkép/ Csépa tehát 1756-ig Cibakháza filiája volt, s a váci egyházmegyéhez tartozik. Cibakházáv al a kapcsolat később is, az élet több területén megmaradt, s ezt jelzik a tanulmánykötet Írásai is. A nagyon erősen endogám Csépa házassági kapcsolatai elsősorban a környező katolikus településekkel szövődtek. Magyari Márta megállapítása szerint első helyen Kunszentmárton , a közeli nagykun katolikus mezőváros áll, a házasságok számát tekintve a második helyen őt követi az egykori mater Cibakháza , és végül a községtől délre fekvő Csongrád . A házassági kapcsolatok számát tekintve mégis Cibakhazáv al összehasonlítva észlelhetjük a legnagyobb és legtöbb kulturális hasonlóságot. /5» kép/ Kevésbé hasonlít Csépa és Kunszentmárt on , mivel az utóbbi kiváltságos hely. , , , . Ql zete miatt lakosságát nagyon sok irányból vonzotta magához.-' E terén is csak harmadsorban említhető Csongrád , amely azonban napjainkban - a megjavult közlekedési lehetőségek miatt - erős vonzást gyakorol Csépá ra. Más - Magyari Márta tanulmányában emiitett - településsel Csépa nagyon gyér házassági kapcsolatot tartott fenn. A község I8-I9. századi története során voltai, évtizedek, amikor az endogámia elérte és meghaladta a 80 ?á-ot. S ezen a befelé fordultságon a más jellegű kapcsolatok sem tudtak érdemben változtatni. A múlt század végén megszerzett vásártartása elsősorban a környező szűkebb terület számára jelentett piacot. Munkakapcsolatokat a közeli Tiszasas sal, a kissé távolabbi Mesterszállás sal és a szentes i tanyavilággal tartott fenn községünk. Búcsújárása a Dél-Alföld: Szeged és Kiskunfélegyháza felé orientálta. A kunszentmártoni karmelita búcsú csak az 194-0-1960-as években volt nagyobb jelentőségű. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a cibakházi templombúcsút, az egykori anyaegyház búcsúját nem, vagy csak ritkán látogatták a csépa i hívek. Itt említjük meg, hogy a Szolnok megyei római katolikus plébániák többsége az egri főegyházmegyéhez, Szolnok , Cibakháza , Me! öj2 z ötur és Csépa azonban a váci egyházmegyéhez tartozott és tartozik. Egy jól körülhatárolható időszakban, a századforduló idején és századunk első két évtizedében Csépa nagy vonzást gyakorolt mind egy szűkebb környezet, mind pedig az Alföld nagy területére. Ez az időszak Mészáros Mihály nak, a csépa i halottlátónak a működési ideje. Róla, tevékenységéről ismerik Csépját távoli vidékeken is, híre mind a mai napig él. Házassági kapcsolataiban Csépa tehát megmaradt egy erősen endogám közösségnek.
