Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Mária: Eredettudat és történeti hagyományok Csépán
Nem kis büszkeséggel emlékezik meg a néhai Mészáros Lukács is a csép ai nemesekről: „Még az apósom nagyapja is nemes vót, nemes Kanyó Mátyás . Még a kösségházán is úgy vót kiírva egy kard alá, hogy Nemes Csépa Kösség ." A község címere ugyanis „pajzs és kard, de ez a címer ma már nincs meg." Szállási Sándor a már idézett tanulmányában szintén utal erre: „Még ma is nemes Csépá nak nevezik, ahol még a legszegenyebb ember is nemes. yj Egy másik jelentős család tagja így idézi a múltat: „ Havrillák is, azok is nemesek voltak. Edesapámtul mindig hallottam, hogy valamikor francia, valami katonatiszt, már nekünk ... az ükapánk, vagy mit tudom, mi, az volt Franciaországbul. gyütt el erre a hadjárat alatt, háború után. Oszt ő ide telepedett, annak a nevit viselUgyancsak szívesen említi a család nemesi származását Balázsi Istvánné Deák Katalin is: „Nemes sok vót. Én uram elődje is az vót. Balázsi Mihály vót. A sírjára fel is van írva: 'Itt nyugszik nemes nemzetes Balázsi Mihály, Legyen álom, legyen bíró, bátran megyünk elébe, t > • 41 mert ha biro, nem vádol, hat...' Még megtoldja magyarázatát egy ismertetőjellel: „Ami /név/ i betűvel végződött, mind nemes vót." A nemeseket a megkérdezettek mindegyike megemlítette az újratelepítéssel kapcsolatban, de hogy honnan és milyen úton-módon kerültek ide, arról vagy semmit, vagy csak keveset tudtak. „A nemesek vótak, de arrú is csak keveset tudok. Azt tudom,hogy arrú vannak elnevezve még a határrészek is. ... A gazdagabb emberek hátramaradott jaibú még mindig élnek azok a nevek. Ezek vótak az első Csépá ra való beköltözöttek. Ezek alapították a kössíget A határrésznevek magyarázatát is hasonló bizonytalanság kiséri. „Mondtak, az apai nagyapám is, hogy ez egy birtok vót, az egész határ. Úgyhogy nem olyan sok családé vót a csépa i határ, ez a 4000 hold. Bizony jó nagy darab, és még most is azon a néven futnak ezek. Jó nagy nemesi csaladok lehettek itt biztosan. Aztán szaporodott a nép és biztosan szétment." „Azt nem tudom, hogy honnan vótak itt ezek a nemesek C sépán . Hát az ország minden részén vótak. Csak vagyon után vót bizonyosan. Azt sem 45 tudom, hogy ide költöztek máshonnan." y Gyűjtéseim során arra a kérdésre, hogy honnan települtek erre a vidékre a nemesek, sok, egymástól eltérő választ hallottam. Tehát csak a mai szájhagyományra tám aszkodva nem lehet egyértelműen igazolni a település palóc kirajzással történt újjáélesztését . Többen hivatkoztak viszont arra, hogy az 184S-49-es szabadságharc utan is szaporodott Csépa nemesi családjainak szama. Sokan a szabadságharc oukása utan nem mertek visszatérni korábbi lakóhelyükre. Ezért az ország egyes, viszonylag elszigetelt zugaiban kerestek menedéket. Igy vált csépa ivá többek között Duz s Jánosné nagyapja is. „ Szlavik nagyapám Abauj megyéből került ide. 48-as tiszt vót, nem mehetett haza." A család másik ága viszont már korábban telepedett le Csépá n,valószínűleg az újratelepítés idején. „Az ükapám Polner Miklós vót, nemes vót. Albertirsá ról jött ide." Távolabbi vidékekről, a Dunántálról, Erdélyből is vándorolt be néhány család, valószínűleg a jobb megélhetés reményében. Igy aztán valóban igen változatos a lakosság összetétele. Néhány ragadványnév szintén a származást örökíti meg. Például: „ Akkácz - Nyitra , Bartók - Pocskáj /mert a felesége tót volt/, Benedek - Kát ai /Katáról származott/, Nagy - Cibaki , - Bezdán / Bezdán ról jött/"^" és még sorolhatnánk. Mint már említettem, a nagy családok jobban őrzik a múlt emlékét. Palotai László, az alapítók egyikének leszármazottja, így idézi az ősöket: „Apai ágon Pâlotai nemesi család, kutyabőrös volt. Várpalotai Palotai nak hívták őket. Iparosok voltak. Nagyapám Palotai Antal szabó volt. Pár hold földjük volt, de nem voltak gazdagok. Munkaszeretőek voltak."
