Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Csépa - egy alföldi palóc kirajzás népéletéről (Összegzés)
eltérések maradtak fenn pl. a református Börvely /ma Berveni, Románia/ és a katolikus Kaplony /ma Cápleni, Románia/ között, ahol a nemzetiségi különbség mellett vallási különbség is volt. Nyelvjárási sajátosságaik többsége megegyezik bizonyos délnémet nyelvjárásokkal, különösen egyes terminusok területén. A tapasztalat szerint elsősorban a családon belüli, főleg a nők tevékenységi köréhez tartozó tevékenységi típusok mutatnak rokonságot a kibocsátó területekkel, mint pl. a konyhai munkák, eszközök és a táplálkozás. A szatmári németek egyes szokásainak legközelebbi párhuzamait is a kibocsátó területe33 - ken fedezhetjük fel.-^ S ez a hasonlóság vagy azonosság az egymástól való időbeli és térbeli nagy távolság, s az eltérő módon alakulás ellenére is a kapcsolat fontos bizonyítéka. Nagyon fontos szerepet tulajdoníthatunk a közösséget összetartó ideológiáknak, mindenek előtt a vallásnak és a vallásos életnek, különösen az új környezetben a közösséggé kovácsolódás időszakában, de természetesen később is. A közösség összetartása szempontjából fontos mássága, különbözősége tudatának fenntartása, e különbözőség kifejezése és ápolása. Egyes elemek eltérésénél vagy hasonlóságánál többet mond, ha egész műveltségi egységek mutatnak nagyfokú hasonlóságot, esetleg azonosságot a kibocsátó területekkel, s párhuzamaik az új környezetben nem fedezhetők fel. Hasonló körülményekkel találkozunk a palócok kutatásánál is a fentitől annyi eltéréssel, hogy itt a palócföldről elvándorolt és az új helyen / Csépá n/ új községgé és közösségé integrálódott lakosságot mágis csak egységbe fogta szűkebb és tágabb környezetével egy magasabb szinten a magyar néphez, a magyar kultúrához való tartozás. A különbségek-egyezések regisztrálása ebben az esetben tehát jóval nenezebb, mint a példának felemlített Szatmár megyei német települések esetében. Ebből természetszerűleg következett, hogy a legtöbb vonatkozásban egyezéseket tapasztalunk mind a palócnak mondott észak-magyarországi terület és az Alföld között, mind pedig az innen települi Csépa és a környező tiszazugi, tiszántúli, alföldi települések között. Feltételeztük azonban, hogy a kultúra számos területén vannak , megmaradtak egyes jelenségek, jelens égcsoportok, amelyek különböznek a szűkebb és tágabb alföldi környezet kultúrájától . S ha ezek legnagyobb hasonlóságot vagy éppen azonosságot az észak-magyarországi területek, az ún 0 palóc vidékek kultúrájával mutatnak, akkor feltételezhetjük, hogy ezek részét képezhették már a 18. század elején, közepén is - Alföldre vándorlásuk időszakában - kultúrájuknak . Amint a kötet tanulmányai megmutatták, szép számmal találtunk ilyen kulturális jegyeket. A genetikus kapcsolat tehát igazolható. Ez a körülmény több szempontból is fontos. Igazolja egy-egy jelenség vagy jelenségcsoport nagyjából azonos meglétét mind a kibocsátó, mind pedig a kibocsátott közösségben a 18. század elején c /A közben eltelt időszak lehetséges változásairól sem feledkezve meg./ Fontos ez azért, mert a 18. századra vonatkozóan nagyon kevés néprajzi adattal rendelkezünk. Ezek a jelenségek másrészről azért is fontosak, mert köztük találhatjuk meg a szóban forgó népcsoport kultúrájára jellemző elemeket is. Esetünkben ez a palóc sajátosságok egy részének felfedését jelenti, ill. a palóc sajátosságnak tartott jelenségek megerősítését. Emiatt fontosak ezek a jelenségek, még ha a kultúrának nem is a legfontosabb területéről valók, hanem éppen a perifériájáról. A különböző észak-magyarországi területekről származó palóc kirajzások módszeres feltérképezése valószínűleg viszonylagos pontossággal megmutathatná a ma palóc nak mondott terűlet 18. századi kulturális tagoltságát is. Ezt a tagoltságot ma látjuk, s a kutatás már ma is több, kisebb-nagyobb, egymástól kulturálisan eltérő régiót, ún. palóc alcsoport ot lát a palócok nagyobb tömbjén belül.^ A csépa i kutatások palóc szempontból pozitív eredményei - amint az egyes tanulmányokból kiderül - ugyanis többségükben egy szűkebb, viszonylag jól körülhatárolható terület felé utalnak. Valószínűnek kell tartanunk - s a nemes családok
