Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )

Barna Gábor: Csépa - egy alföldi palóc kirajzás népéletéről (Összegzés)

többségénél ez igazolható is -, hogy erről a vidékről származott a község meghatározó családjainak többsége„ Ez a terület pedig a Balassagyarmat fölött északra fekvő falu­csoport - ma szlovák területen - az egykori Nógrád és Hont megye határán / Ebeck , Kis­kürtös . Kékkő . Palota , Kőkeszi , Palást, Lapujtő/ t ill. Nógrád megyében Nagyióc és He­rencsény környéke. Tágabb értelemben tehát Hont megye és Nógrád megye keleti része. Ezt támasztják alá nemcsak a csépa i nemes családok származását feltüntető térképek, hanem a néprajzi jelenségek elterjedését illusztráló térképek is. /Lásd 5-6, 7-8, 10-11, 14-16 térkép/ Már a konkrét eredmények ismertetése előtt válaszolhatunk felvetett kérdéseink egy részére. Ezek szerint tehát az észak-magyarországi, palóc nak nevezett népcsoport, n éprajzi csoport kultúrájában számos olyan jelenség regisztrálható, amely csakis a szó­ban forgó népcsoport sajátja , esetleg ezen belül is ki s ebb-nagyobb közösséget jelle­mez. Ezek a tanulságok kiegészítik s alá is támasztják Diószegi Vilmos markolábbal végzett kutatásait s eredményeit. Másrészről pedig feltételeznek egy sajátos kulturá­l is alkatot is, amely esetenként lehetővé teszi , elősegíti vagy éppen megköveteli bi­z onyos elemek, jelenségek, jelenségcsoportok fenntartását, fennmaradását . A csépa i kutatások során természetesen nemcsak pozitív adatokkal, hanem - a pa­lóc szempontból - negativ tanulságokkal is találkoztunk, s természetesen igyekeztünk ezek okát is megtalálni. Azt kell mondanunk, hogy a vizsgálat szerint ezek a pozitív vagy negativ adatok egyazon jelenség két oldalát alkotják. Ami ugyanis pozitív az északi magyar /palóc/ területekkel való összehasonlításban, az - az esetek többségé­ben - negatív az alföldi környezettel való összevetésben. /Itt természetesen nem ve­hettük számításba a magyar paraszti kultúrára általában jellemző - közmagyar - jelen­ségeket „/ Másrészt pedig, ami pozitív kapcsolatot, azonosságot jelzett a Tiszazug töb­bi településével, ill. a még tágabb környezettel, az elválasztó tényező lehetett a palócfölddel való összehasonlításban. A kutatások során tehát nemcsak olyan kulturális elemeket kerestünk, amelyek eltérnek a Csépa környezetét jelentő települések kultúrájától, hanem nagyon fontos­nak tartottuk megrajzolni a kultúra legfontosabb részterületeinek belső rendszerét, működésének törvényszerűségeit. Ugyanis fontosnak tartottuk azt is megvizsgálni és megmutatni, hogy egy 18. századi, az Alföldön idegen eredetű népesség hogyan és - ezt inkább meg lehetett néprajzi módszerekkel is közelíteni - milyen területeken integrá­lódott leginkább az alföldi környezetbe, alföldi kultúrába? Minden szerzőnek köteles­sége volt tehát kutatásai során azt a kettős szempontot alkalmazni - tömören fogal­mazva: milyen vonatkozásban palócos , ill. milyen vonatkozásban alföldi jellegű tele­p ülés Csépa ? Célul tűztük ki tehát annak felderítését, ami Csépát elválasztja a Ti­s zazugtól úgy, hogy közben a Tiszazughoz kapcsoló - erősebb vagy gyengébb - szálak at is megvilágítsuk. Az egyes témák, témakörök kutatásánál éppen ez a körülmény tette szükségessé a monografikus és - lehetőségekhez képest - történeti vizsgálat okat. A C sépa-kutatás, s a tanulmánykötet egészét tekintve pedig ez tette szükségessé a komp­lex igényű kutatást, amelynek a Tiszazug-kutatás során már amúgy is jól bevált hagyo­mányai voltak. Hangsúlyozva ezáltal is, hogy , t az etnológiai tudományok csak más tudo­mányokkal együtt működve érhetnek el tartós, megalapozott eredményeket , tegyük hoz­zá, hogy más tudományok számára is azonnal hasznosíthatóan. A munkaközösség tagjai közé ezért hívtuk meg az antropológus t, a történészt , a n yelvész t, a gazdaság- és természetföldrajzos és népzenekutató szakembert a néprajzo­sok. mellé. Terveztünk, s részben el is készült egy tánctudományi ^ tanulmány, amely Csépa népi táncéletét dolgozta fel, ill. egy ragadványnevek et^ vizsgáló nyelvészeti irást. Ezek azonban a kötet lezárásának idejére nem készültek elő A két témakör vizs­gálatának néhány tanulságát azonban itt az összegezésben felhasználtuk a megrajzolt kép árnyaltabbá tételére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom