Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Csépa - egy alföldi palóc kirajzás népéletéről (Összegzés)
ről évre feldolgoztuk:, s részben publikáltuk. Ugyanakkor tematikus felnőtt- és diákpályázatokat írtunk ki, amelyek közül több kimagasló eredményt ért el az országos néprajzi pályázatokon is.^ E gyűjtőtáborok során rendszeresen felkerestük Csépá t is, s a munkaközösség e kötetben érdekelt tagjai 1979-ben és 1980-ban több alkalommal hosszabb csépa i kutatótáborban vehettek részt. Ezek a kutatások teremtették meg a lehetőségét annak, hogy Csépa községről egy történeti-néprajzi tanulmánykötetet szerkesszünk. A tiszazugi községek közül Csépa talán a legszínesebb, a legtöbb megoldandó problémát felvető település, történetét s népi kultúráját tekintve. 18. századi betelepítőinek északi magyar /palóc/ területekről való származása ismert, ennek révén tehát a palóc kutatás célkitűzéseit is szem előtt tarthattuk. A Tiszazug többi településével együtt több alföldi - egymástól kulturálisan is többé-kevésbé különböző - tájegység találkozási sávjában fekszik, tehát kapcso5 ' latai voltaic és vannak a Tiszántúllal, a Del-Alfölddel es a Duna-Tisza közevei. Éppen ezért is választotta e vidéket a munkaközösség az Alföldkutatás egyik monografikusán feldolgozandó kiindulási pontjának. Csépa lakosságának vagy a lakosság egy részének nemesi származása, a nemesi község élete sok fontos, figyelemre méltó tanulságot ígér nemcsak történetileg és társadalmilag, hanem kulturálisan is. Hiszen a környező települések kisebb-nagyobb uradalommal rendelkező jobbágyfalvak voltak. Jogállásuk tehát különbözött. A református Tiszazugtól eltért katolikus vallása révén is. Ugyanakkor a Tiszazug települései közül Csépa volt a leginkább feldolgozott a korábbi szakirodalomban. A tanulmánykötet elkészítését ez szintén inspirálta. Csépa adatai természetesen ott szerepelnek a 18-19. századi statisztikusok írásaiban is. Szerencséje a kutatásnak, hogy Pest y Erigye s nemrég publikált Külső Szolnok megyei helynévtárában Csépa községről olvashatjuk messze a legrészletesebb s leg7 4 jobb leirast.' A Pesty-féle kérdőívre 1864-ben válaszoltak a község akkori vezetői. S ez az az időszak, amikor szászi Kovách Albert nek, a csépai egyesült protestáns egyház felügyelőjének, postamesternek az érdeklődése felébredt a helyi néphagyományok iránt. Az 1372-ben meginduló Magyar Nyelvőr című folyóirat már első évfolyamában több írást közöl tole. A folyóirat kérdéseire válaszolva tajszavak at, gye rmek j at ekok at J közöl, leírja Csépa földrajzi nevei t 10 s közli a szövés és a szíjgyártó mesterség szakszavait. 11 1376-ban ós 1877-ben több közlésben bemutatja a c sépai családnevek et és gúnynevek et , azaz a ragadványneveket. Ezt követően a Magyar Nyelvőrben nem találkoztam írásaival. Valószínűleg azért, mert 1874-től kezdődően egyre inkább a vidék régészeti vonatkozásai érdekelték. Kovách Albert régészeti jellegű tevékenységéről Botka János em1 ékezett meg könyvében. Az alábbiak is Botka János írásán alapszanak. A múlt század végén Kovách Albert megírta a csépa i egyesült protestáns egyház történetét is. 1876 októberében Kovách Albert kezdeményezésére megalakult a Tiszazugi Archeológiai Magánt ársulat , amely 1889-ig működött, s amely vidékünkön több ásatást is végzett. A munkálatokról Kovách Albert írt beszámolókat az Archeológiai Értesitő hasábjain. A társulat elnöke Széli Farkas , titkára Kovách Albert , múzeumőre pedig Schweiger Lajos volt. Századunk elején Tömörkény István több írásában írt a csépai halottlátó emberről, akit - valószínűleg - az 1890-es évek során személyesen is felkeresett. ^ Csepá ra és a Tiszazug többi falujára a múlt századi előzmények után - eltekintve most a helyi sajtó csépa i vonatkozású írásaitól - az 1920-as évek végén, a hírhedt arzéné s perek idején fordult a figyelem. Bár a pernek csépa i vonatkozása nem volt, a figyelmet a terület problémáira irányította. Ekkor írta alapos szociográfiai írását S zombatfalvi György a Tiszazug egészéről, s ennek hatására készült Szállási Sándor mindmáig kéziratban lévő vaskos szociográfiai elemzése a Dél-Tiszazug településeiről / Szelevény , Csépa , Tiszasas , Tiszaug /, amelyeket a csépai kutatások során is alaposabban vizsgáltunk. 1 ^" Ekkoriban írta József Attila is a Tiszazug című híres versét. 1 ^
