Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Kakuk Mátyás: Csépa nyelvjárási sajátosságaiból
ragja előtt: fejël ,te fejsz', f elkelő'1 ,te felkelsz', vérzel ; valamint a többes szám 2. személy -tek ragja előtt a jelzetek , vérzëtëk típusban. c/ az e_, é-s tövű igék -tt-t tartalmazó múlt idejű alakjaiban: ett ^ ëvétt , jeddzëtt , lepett , nézett , szegett, vétett /hasonlóan viselkedik a befejezett cselekvésű igenév -tt-je előtti ë: verett fal /. Az e-vë használatában gyakran mutatkozik ingadozás, itt azonban csak néhány példát sorolhatok fel: cimë'z , szerez , de: fékez , szemez ; Ferenc , de: Féri, Férc si ; tévejé'g , szédeleg t az ,,eszt" deverbális igeképző ë-s alakban is előfordul az élesztő szóban, egyébként: ébresztő , íjjesztő , kelesztette ; a nek-személyragos alakjaiban: nekem , nëked, në'ktëk mellett ritkábban előfordul a nekem , nekè'd s főként a nektek változat is /a személyragos alakjai előtt egyébként csaknem mindig hangzik a személyes névmás tőalakja is: énnëkë'm , tënëkëd , të'nè'ktëk , tetűlletek , te'hozzátok stb./. Kny. ö : nyj. e. — a/ hív és , mé'kkë'ti , ricskës , semer, sëtit b/ bëdé'n ^ bödön , bëgre v bögre , mëge ^ möge valaminek, mëgé ^ mögé , përkël .y pörköl , seper A/ söpör , sepertem \> söpörtem rj seprettem ^ söpröttem , sër ^ sör , tepertő -v töpörtő , v ëdër -v vödör c/ Egy-két esetben polifonémikus értékben a hëz ragban: Erzsijékbe . székhé j a -benn utótagban: idebé' , odabé' Kny. a : nyj. ë. — hè'rmonika Kny. i : nyj. ë. — ëgën ,igen' /r/, gé'da , rám vé'ratt Kny. o : nyj. e. — beretva , pejva Kny. ő : nyj. e. — Morfológiai jelenség, de az ë gyakoriságát befolyásolja: vetkezik Az e gyakorisága Hangsúlyos helyzetben: a/ Egytagú szavak végén: de, ne ,nesze' b/ Egytagú szóban. Negyven, a köznyelvben is e-t tartalmazó egytagú szót vizsgáltam meg, s eltérést nem találtam: el, fej főnév és ige, enyv , les , mer , szeg , terv stb. A köznyelvben ingadozást mutató egytaguak közül Csépán csak e-vel hallottam a következőket: csekk , hecc/el /, sej indulatszó, teng . c/ Magas hangrendü, többtagú szavakban: centi , csemete , első , fenekibe , hetes , kecske , kellemes , kemence , kese , keserű , leg- /egyszer let- alakban/, lemínnye ,lebernyeg', nyelve , nyerve , penísz , terjedelmes , teremtő , verseny stb. d/ Vegyes hangrendű szót nyílt e-vel csak kettőt találtam: spenót ^ spenót , t emplom . Hangsúlytalan helyzetben: a/ Magas hangrendü szavakban: cövek , ének , fekete , gereb je , gyükére , héhel , hideg , hűvejk , késsel , kilenc , méhecske , more , műhej , öreg , süheder , Sze lev íny , szőllője, törek , ülep stb. bige T dinnye . enne , epe , herőke , ide , kézibe , körte , kötve , lipe , lőre, lencse , össze , törje , tűlle stb. b/ Hangsúlytalan helyzetben, vegyes hangrendü szóban nyílt e-t nem találtam. Fontosabb névszócsoportok: enyv-enyv es , fej-fejem ,mein Kopf, fül-füled . nye Ív -ny e Ivetek , tej-tejes , tervtervem ; telite j jes-te j jesé'k csëppcsëppet , gë'nnygënnyes , gyëpgyë'pem , hè'gyhëgyes ,bergig' , mëggy-mëggyet , më'nymé'nyed . szëgszë'gek , szë'mszëmeté'k kép-képed , lé plépes , mézmézes , részrészed
