Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Kakuk Mátyás: Csépa nyelvjárási sajátosságaiból
hőthetek , kézkezem , nyél-nyelet , szél-szeles , szén-szenes , tűztüzes , víz -vizetek e sërepcsërëpes , levéllevelet , tehéntehenek , szekér-szekeres ; elég rv ëlég elegem féregférg es, fészek-fészkes , kéregkérges , méregmérge s csűcsűves , f uí'uvet , kö -köves , lé -1 e v e s 1 e v e st ëk , mű-műv e s -muv e m , tő-t öves csípö-csípe je , szöllo-szolle je , tető-teteje Kny. ö : nyj. e. — féketó , kemímmag /r/ Kny. é : nyj. e. — hetfu , kevés , középső , nehéz ; öcsejé A z a gyakorisag a Kny. a : nyj. a. — aggyá , at ta , bivaj , csana , hanyatt , kakas , kapa , karaláb , m ariijol , lába , lapock a, lova , mandula ^ mondula , mondanak , nagyanyám , salló , szomjas , talp , vasárnap , zacskó d zsacskó o A kny. o : nyj. a megfelelés vizsgálatára az Imre Samu által felsorolt 26 szóból Csépá n csak a l akadalom él, ezen kívül még három újabb alakot találtam: bi^ aponbú , eltékazolták , kat óllikussak . Kny. á : nyj. a. — akar ,mint', hányan , osztann , körösztapjahó /r/j csana ,csalán', kana ,kanál' Kny, e : nyj. a. — giga ~ giga ^ géga Kny. i : nyj. a. — a MNyA.î innya , de én már direkt rákérdezéssel sem találtam. Kny. ú : nyj. a. — savanya /r/ Kny. u : nyj. a. — alamínijum Kny. i : nyj. a. — ki szakajt /kenyeret, ruhát/ A névelő hiánya néhány szókapcsolatban csökkenti az a megterhelését: Kiment e szembú ; Nem jut eszembe ; Seggetekig ér a kezetek, oz 'dógozzatok ! III. A MAGÁNHANGZÓK HANGSZIN-EEALIZÁCIÓI £ témakör vizsgálatában főként a MNyA. I-IV. részének adataira támaszkodom, mert a hangszín-árnyalatok megállapításában gyakorlatlan vagyok, és olyan mérvű ingadozást tapasztaltam, hogy a legcélszerűbbnek tűnt a szakemberek rögzítette anyag elemzése. Az ingadozásra jellemző, hogy egyetlen nyelvbotlás vagy „Tessék?" közbeszólás után a legtöbb adatközlő mas realizációban ismétli meg a morfémát, de a hármas variáció sem ritka. Tapasztaltam viszont néhány jelenséget, amelyet a MNyA. nem rögzített, ezekkel természetesen bővítem eddigi ismereteinket. Az á realizációi Az á labiális megoldása - az a illabiális változatához kapcsolódva - a palóc típusú nyelvjárások egyik legszembetűnőbb sajátsága. Csépá n mindkettő, nyomát meg lehet találni, noha az idősebb adatközlők között is többen vannak, akik az á-nak egyetlen labiális változatát sem ejtik még á környezetében sem: árá , almába, málna, madár stb. A A A Az adatok számából arra következtethetnénk, hogy az á labiális változatai hamarabb tűnnek el az a illabiális alakjainál. Feltételezhető azonban az is - a névanyag és egy-két adatközlő származástudata alapján magam is így vélekedem -, hogy nem csupán az á labialis variánsainak gyorsabb köznyelviesedéséről van szó, mert a csépa i csaladok egy részében a palóc á labiális és à illabiális párhuzama sohasem volt meg. Az egyik adatközlőm, aki elonnyeit Szarvas ról származtatja, gyakran ejt a_-t, de I-t sohasem. À MNyA. I-IV. részében található 70 á fonéma a következő változatokat mutatja:
