Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Kakuk Mátyás: Csépa nyelvjárási sajátosságaiból
Hangsúlytalan helyzetben: a/ Magas hangrendű szavakban: béjég , cibere, csiger , égé'r/f a /, egres , egyenes egyenes - igényes , ember , eper , gyerek , henger , idegen , igen , kemence , kender, klnyesö , lélek , pintek , retëk, segrëstye , se.jem , tengëj , vemhës , zsindë'l b/ Vegyes hangrendű szavakban: baktér , bärget >u parg é't ,ruhaanyag', barkéc ,kalácsfeleség', Doberdó , fazekas , kuffé'romba , kukker , kukkéról ,távcsővel néz', kupec /ált. rosszalló/, kúpért a , kúpért y ó ,kis melléképület', malter , mandzsetta , múzé'jom , ofenziva , operává , parcella , porcelán , pulóver , sapnel .srapnel*, sóder A zárt ë gyakoriságát a végződések előtt és a végződésekben részletesen nem vizsgálhatom, hiszen egyedül e téma teljes kifejtése meghaladná a részemre biztosított terjedelmet, ezért itt most csak néhány megállapítást teszek: 1. A változatos akusztikai hatásra törekvésnek nincs szerepe az e^e használatában: engedelmes . 2. A tőben lévő magas magánhangzónak /pl. é-nek/ nem függvénye az e, inkább a következő tényezők hatnak: a/ a tő milyensége: a változatlan tövű névszókhoz gyakrabban járul ë: bér béres, kend - kendet ; a többtagú, változatlan tövuek pedig anyagomban - a később felsorolandó végződések után - mindig csak ë-t kapnak. A változatlan alakú képzők változatlan tőnek tekintendők: kérges - kérgetlenek , de veszedelem - veszedelmek . b/ az e_-> e_-t követő végződés: a superessivusi -n előtt -ë- áll: kenyéren , télen, vizén stb., de a modalisi-essivusi -n előtt -e-: heten , véresen , vizesen stb. c/ az e ë előtti végződésnek: -^i többes birtokjel + birtokos személyrag után a -t targyrag előtt mindig -e- áll: tehene jimët ; valamint az -s melléknévi képzőre: szekeresek . 3. Több toldalék esetében /pl. képző + többes szám jele + tárgyrag/ a zártabb változat gyakoribb: szekereseket , tehenejitéket , de ilyen helyzetben - úgy tűnik - e is sokszor jelentkezik: egíssígeseket, és előfordul az e is: ökrejitëket , tehene sekët . 4. Ugyanazon névszó vagy mindig e_-t, vagy mindig e_-t kap a következő végződések előtt: a/ az -s melléknévképző b/ az -m, -d, - te'k birtokos személyrag /a -tek előtt mutatkozik bizonyos ingadozás/ c/ a többes szám -k jele d/ a -t tárgyrag /gyakran kötőhang nélkül áll!/. A következőkben bemutatom az anyagomban előforduló fontosabb névszócsoportokat : jegyjegyes , kertkertem , sebsebë's , segg-seggët ëk , testtestet , zsebzsebé'd csenicsendes , përcpercërn , rëndrëndëk , szë'rszërë'tëk hithitëshitët disz díszes , f eny-fényës , léclécekët , pèzpézëm , széjje ,sein Rand*-széles , s zinszinëk , vérvérëd , vész-vészes ecët- ectes , epereprës , p ë t rë z s e j ë'mp et rë'z s e j met , szëdérszedrët , tehërt ernes, kehe jke jhet , iéleklelké'd , telektelkëktelketëk becsület becsületem , cilindërcilindë'rëk , csigé'rcsi gër ëk , ëgyeté'mëgyetemët , é nekénekek , érdek-érdekëm , gi ri ne-gi ri ne ëd , gye rëk-gyerekek , he ngë r-hengërëd , kend erkenderem , magaviseletmagaviseletem , pëcsétpë'csétë'm , pëndëjpendè'jè'd , rëgg elr eggelëk , szett erszet terein , tengërtengërëk , ü v e g -üv e g è't ëk Az e az igeragozásban következetesen megjelenik a következő végződések előtt: a/ kijelentő mód, jelen idő, egyes szám 1. és 2. személy, tárgyas ragozás -m, -d ragja előtt: fenem , kenem stb. b/ kijelentő mód, jelen idő, egyes szám 1. személy, alanyi ragozás -k ragja ragja előtt: nézek , veszek , veté'k stb.; a Csépá n gyakran használatos 2. személy -1
