Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Kakuk Mátyás: Csépa nyelvjárási sajátosságaiból
Kny. u : nyj. o. — l ëformát o s ,református*, onoka, ozsonna , ozsonnázik Kny. e : nyj. o a -£ igeképző előtt: sziszog Megemlítem még a két adatközlő beszédében többször is jelentkező porcolán ,porcelán* alakot. Az ö gyakorisága Az ö-zés tekintetében két csoportra oszthatók a csé paiak. Az egyik - főként a zárk ózott abb ak, magányosan élők - csoport sok illabiális alakot használ /kipërsé'g , sëmër , de még ilyen alakokat is: külembezők , ëszekik , mé'ktemjük /, de azért ugyanezek a személyek mondanak mekpörkölik , fölőtő stb. alakokat is. Kny. p_ : nyj. ö. — bögöj , füröszti , kőccsön, könyök ^ köny ék, köszönöm , lögdös , lövök , ökrötök , öccő Kny. e : nyj. ö. — Független ö-zés nincs, tehát mindig é'ggy , m é g stb. hangzik. Hangsúlyos helyzetben: födő , födőt , födelet , a föl- ik és a fönn hszó nagyon gyakran: fönsíkra , köroszt , ekörösztőte , a tej föle, Örzsike , szög , újabban sör és söpör is, Szögedébe , röggel /r/. Hangsúlytalan helyzetben a leggyakoribb az -1 igeképző előtt: csípöltünk ; de jelentkezik az -s és -z képző előtt is: édesanyám , kérdezget ; valamint a köpönyeg szó köppön alakjában. Az alaktani p_-zés a birtokos személyragozás után, a -t tárgyrag előtt gyakori: gyuromöt , nevünket , tehenüköt stb.; a t. sz. -k jele után: gyurüköt , Ördögököt stb.; névmásokban és kiegészült névmásalakokban: bennünköt , őköt <v üköt stb.; s jelentkezik a -hoz ragban: Ferenchö , Erzsijékhö , szekérhö stb. Kny. i_ : nyj. ö. — Ösme r, Ösmereccsíg Az £ gyakorisága C sépá n az e gyakoribb a köznyelvinél, de kisebb a megterhelése, mint az erőj , , » , . 7 sen e-zo palóc típusú nyelvjárásokban. Az Értelmező Szotar-ban' jelölt alakoktol pl. eltérnek: bë, bëjjebb , cseresznye , egyenes , gyeplő , hádgerínce , negyven , petrence, pëtrëzsejë'm , ë'ngëmè't , tiktëkët stb., de szó végén nem él az ë, mint pl. a keleti palócban. Szó végén a következő esetekben állhat e : a/ A -hëz ragban: székhë /r/, Eè'rcsihë b/ Határozószók végén: idebë ,idebent', odabe c/ Az édë /r/ ,édesanyám' szóban d/ Egytagú szavakban: bë, le, ne hsz, se, te, -e? Hangsúlyos helyzetben: a/ Egytagú szavak végén: lásd az előbbi példákat! b/ Egytagú szavak belsejében: csend , csepp , e b, eggy , ëtt ,evett', fëd , genny , gyëp , hë'gy , lëssz , mëgy , meny/em/ , meny/ország /, pëc/te j /, pè'rc ,az ujj íze', szebb , szëd, szëg ,Nagel», szem , szer ,vegyi anyag', té'sz , vesz, zeng A nem tagadószó csak elvétve hangzik zárt ë-vel. c/ Magas hangrendű, többtagú szavakban: bé'llér , csemege , csempe , csempész , cserép , Debrecen , derce ,őrlemény', dërék , elég ^v ëlég , genug', f ëcséré'l , felhő , f é'rgetty ű, fertő , gé' rince , gyenge , kelleti /magát /, kenyér , kereszt , lencse ^ lencse , megye , mé'nekutem , mé'nétke , mennyi , pe'cé*k , pëcsennye , pecsét , pëndë j , pëhë j , per je ,fűfeleség', pernye , réggel , szeder, szeginy , szelíd , szemet ,szemét', szendereg , szerencse , vegyes , zséngice d/ Vegyes hangrendű szavakban: betyár , deszka , dë'zè'ntor /gyermekek fenyegetésére emlegetett személy/, é'kszpodát ,felrobbant', február , gerenda , gyertya , gyert yán/fa/ , hé'rnyó , lekvár , lëformátus , petróljom , revolver , spenót , szecska , szerda , tehát, té'nnap , terasz
