Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )

Barna Gábor: Ünnepi szokások és hiedelmek Csépán

alulról vagy felülről egyaránt megközelítenek.

5 Pl. „Pokrócomnak a négy sarkába" /56. sz./ mely a variáns hang, a szélső sorok utolsó két üteme és a közös hangnem révén hasonlóvá válik másik „klasszikus" katonadalunkhoz, a „Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik"-hoz. További példa a „Megjött a levél" kezdetű /65. sz./ katonadal is. A „Vadkörtefa fehéret virágzik" /58. sz./ harmadik sorának végén dallambővülést találunk, egy negyed értékű hang helyett négy nyolcadot, amely a sorvégi szünetet is kitöltve átvezet a zárósorhoz. Nem szótagszam-növekedés miatt jött létre, mint általában az aprózások, hanem zenei indíttatású. A hiányzó szöveget a szótag-, illetve a szóismétlés pótolja. A 60. és a 61. sz. dal érdekes rokonságot mutat. Mindkét dal formája C-osztálybeli. Kezdő dallamsoruk is megegyezik. Utána azonban - mintha egy tőről fakadt, de különböző színű virágok lennének - mindkettő máshogyan folytatódik és zárul. Az egyik szó-n, a másik dó-n fejeződik be. Emiatt az előbbi régiesebbnek, az utóbbi nótásabbnak, modernebbnek hat. Ugyanilyen dó-szó- ingadozó végződéssel gyűjtöttük a „Jó módja van a csodörös huszárnak" /60. sz./ variánsait Aradványpusztán és Nagyrábén /Hajdú-Bihar m./, valamint a szeghalmi /Békés m./ Nagy József hagyatékában^

7 is található egy szó-végű változat. A két közölt „Kismargita" dallam /77- és 78. sz./ érdekessége, hogy első sorukat egy másik dallamtípusból kölcsönzik./„Leégett a jászkarai cserény".//85. sz./ E dallam pedig harmadik és negyedik sorát kölcsönzi ismét egy másik, gyakran Petőfi „Juhászlegény, szegény juhászlegény"kezdetű versének szövegéhez kapcsolt dallamból. A „Ments meg engem Uram" /41. sz./ is a dallamvariálás érdekes és értékes példája. A négy versszakot előadva énekesünk szabadon használja, variálja az évtizedek óta megszokott dallam-elemeket. A harmadik versben átmegy egy másik dallamba.^ Hangismétléssel igazítja e 6+5-ös éneket a mondott 6+6-os szöveghez. A negyedik versben visszatér az eredeti dallamhoz. Elhagyja az első szót, ezért egyetlen negyednek énekli az első hangot. így igazítja ismét a dallamot a szöveghez. Ezzel a dallamtípussal találkozunk mar a 39» sz. példa dallamában, s ugyanezen típus hatása mutatható ki a példánk többi versszakainak első sorában is. Polyák István

tól is felvettük ugyanezt az éneket. Az általa énekelt első sor közelebb áll a nyomtatott eredetihez. A részlet-szépségek bemutatása és az áttekinthetőség kedvéért minden dallamszakaszt külön közlünk.Itt jegyezzük meg, hogy általában Berkes Antalné hangvariánsai nagyon n i 57 praktikusak, egyszerűsítik a dallamvonalat. ' Előfordul, főleg az új népdalstíluson belül, hogy egyazon szövegre más-más dallamot énekel akár ugyanaz a személy is. Pl. Berkes Antalnét

ól, amikor a „Kutyakaparósi csárda" kezdetű dallamot, ill. szöveget kérdeztük, először a „Réztepsibe sül a málé" c. dal hangjain kezdte énekelni. Csak külön kérésünkre váltott át az e szöveghez megszokott dallamra. /49» és 50. sz./ „Lehetett ez több hangon is, ahogy rágyütt az emberre" mondta annak jeléül, hogy szerinte ez így is jó. Érdemes megfigyelni, milyen jól illik ez a dallam is a szöveghez. Szótagszám-bővülés, és emiatt hang-aprózás, illetve új motívumok betoldása a dallamba, tipikus jelenség népzenénkben. A csépa

i anyagban is találtunk rá példákat, így az „Esik eső" /55. sz./ negyedik sorában, a „Pokrócomnak a négy sarkába" /56. sz./ harmadik sorának végén, a 66. sz. dalban, ós hangismétléssel egyensúlyozta az énekes a „Jaj de szépen harangoznak" prózaszerű szövegbővüléseit is. /64. sz./ Ahol pedig kevesebb a szöveg-szótag, mint a dallamhangok igényelnék, ott az énekes ösztönösen kipótolja. így Berkes Antalné magától kijavította az „Élőknek, holtaknak ura, kegyes atyánk" V42. sz./ 4. versében a könyvben előforduló sajtóhibát. /Tagja he-