Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )

Barna Gábor: Ünnepi szokások és hiedelmek Csépán

BEVEZETŐ 1980 januárjában kezdtem meg népdalgyűjtő munkámat Csépá n. Tíz alkalommal jár­tam ott, és 28 adatközlővel foglalkoztam. 12 férfival és 16 nővel, akik közül a leg­idősebb 89, a legfiatalabb 30 éves. Mindnyájan nagy szivélyességgel segítették mun­kámat . Az összegyűjtött anyag - több mint kétszáz dallam és ugyanannyi adat — segít­ségével próbáltuk megvizsgálni, őriz-e még a község lakossága palóc eredetű daltípu­sokat, vagy zenéjük beleolvadt az őket körülölelő alföldi népzenei hagyományba. A kutatásokra fordítható kevés idő nem tette lehetővé, hogy sokkal több dallam birto­kában végső következtetéseket vonhassunk le a palóc hagyományok továbbélésére vonat­kozóan. Helyzetünknél fogva csupán egy reálisnak gondolt keresztmetszet alapján pró­bálunk a részből az egészre következtetni, igyekszünk bemutatni Csépa mai népzenei arculatát. Bízunk abban, hogy szerény munkánk kezdete lehet egy - az egész Tiszazu­got átfogó - közhasznú, önálló dalgyűjteménynek. A hagyományfeltáró munkát elsősorban az egri Dobó István Vármúzeum kiadásában B orsai Ilona által összeállított kérdőív,^ valamint a palóc-kutatássál kaocsolatos ', 2 módszertani közlemények alapján kezdtem, majd az MTA alföldi daltipusokat tartal­, , 5 mazo listájával^ folytattam. A gyermekdalok keresésekor pedig ugyancsak a Borsai / , iL Ilona által összeállított e temaju kérdőívet használtam. A Csépa népzenei életéről összegyűjtött anyagot az alábbiak szerint mutatom be 1. Dalos falu-e Csepa? 2. Éneklési alkalmak. 3. A daitanulás módja. 4. A dalanyag zenei jellemzése. 5. A dalok előadásmódja, b. Népi hangszerek. 7. Parasztbandák. Az alkalomhoz kötött dalokat a Magyar Népzene Tara tematikai rendjében közöljük. Az alkalomhoz nem kapcsolódó dallamok esetében a régi rétegtol az újabban felé haladunk A balladák a Vargyas Lajos által meghatározott sorrendben 5 találhatok. A tanulmány­ban idézett dalcímek után a zárójelben közölt szam a dallamok példátári sorszama. A 14, 13, 16. számú betlehemes játékok szokásanyagát Barna Gabor gyűjtötte, s a szerző csupán a zenei lejegyzést végezte el. Az e szokáshoz kapcsolódó dallamokat a cselek­mény sorrendjében közöljük. Az adatközlők névsorát, születési évüket, az általuk énekelt dal sorszámát és a dallampéldákat; a tanulmány végén találja az olvasó. Az adatközlőkre név szerint csak fontos eseteitben hivatkozunk. Köszönöm a csépa i Községi Tanács es a Művelődési Haz munkám iránt tanúsított megértését, az Öregek Napközi Otthona vezetőjének és lakóinak, s az iskolai napközi otthon dolgozóinak készséges támogatását. Köszönöm Csetényi Mihály tanárnak es fele­ségének, valamint Kakuk Mátyás gimnáziumi tanárnak és Barna Gábor tudományos kuta­tónak messzemenő, értékes segítségét. Kiváló helyismeretükkel gyorsították munkámat. Itt mondunk köszönetet Borsai Iloná nak, az MTA Zenetudományi Intézet Népzenekutató Csoportja munkatársának, nélkülözhetetlen szakmai tanácsaiért. Végezetül illesse a legmelegebb hangú köszönet mindazokat, akik énekükkel vagy visszaemlékezéseikkel le­hetővé tették anyagunk összegyűjtését. Az ő életük egy része, fiatalságuk emiekei élnek tovább e könyv lapjain, s megelevenednek mindenkor, ha értő kezekbe kerülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom