Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Ünnepi szokások és hiedelmek Csépán
téskor az elhunyt valamelyik távolabbi rokona a temetésen megjelent minden egyes embernek egy gyertyát ad, amelyet az kezébe fog, zsebébe vagy táskájába teszi, de nem gyújt meg. Ennejs ellenére az örök Világosságot jelképezi. A temetéskor ajándexozott gyertya, amit azután hazavisznek, csépa i sajátosság. A környéken másutt nem ismert. Bár a visszaemlékezések szerint nem túl régi szokás, a század elején vált általánossá. Azt megelőzően a visszaemlékezések szerint ún. gyász t, a mellre tűzhető fekete gyászszalagot tűztek a temetésen a résztvevők mellére. 47 Csépá n ezt a hosszú ájtatosságot imafüzetből végezték: Zsolozsma és litánia a lurdesi /!/ szeplőtelen Szűz dicsőítésére. Wolf Dezső könyvnyomdája, Kunszentmárton, 192d. Az imafüzet kiadási dátuma, s más vidéken szerzett tapasztalataim alapján is látható, hogy ez az ájtatossági forma újabb idők szülötte. 48 Szilák István ról mondjak, hogy a múlt század végén ő volt a szőlősterület „tanítója", azaz zugtanítója, aki iskola hiányában saját házában tanította betűvetésre a gyerekeket. Ilyen zugiskolá k, amelyeket a szülők önkéntes adománya tartott fenn, nagy számban működtek vidékünkön a századfordulón is. VÖ. Józsa László , én. 77 skk. 49 Általánosan elterjedt név. Vö. Bálint Sándor , 1957» I. 836., Schram Ferenc , 1972. 60. 50 Magyari Márta gyűjtése 51 Ez a szokás az SzMHA alapgyujtése szerint ismert még Tiszaug on is. Saját tapasztalataink azt mutatják, hogy a szokás kapcsolódó szálai Csongrád felé vezetnek. Barna Gábor alakoskodások, SzMNA /kézirat/. 52 Ez a terminus a tájszótárak szerint elsősorban a palóc vidékeken és Szeged környékén ismert. Vö. Szinyei József , 1897-1906. I. 177-, Bálint Sándor , 1937« I. 185., Uj Magyar Tájszótár I. 583» 53 Vö. Bálint Sándor , 1977. I- 259« 54 Szent József tisztelete. A szent család imádságos könyve. Kunszentmárt on, 1930. Felelős kiadó az összegyűjtő Nagy Mihályné Csépa . /Kiemelés BG./ 55 Csupán azért említjük meg, mert nem minden Mária ünnepet ülnek meg Csépá n. így például nem tartják meg Sarlós Boldogasszony napját. 56 Csépa i kiadású könyve van: Szent út, vagyis azon fájdalmas útnak gyakorlása... Kunszentmárton, 1931. Felelős kiadó az összegyűjtő: Nagy Mihályné Csépa . 57 A virágvasárnapi és nagypénteki passió, Jeremiás siralmai és az egész nagyheti szertartás megtalálható magyar nyelven a Csépán is használt, ismert Mezey-féle énekeskönyvben. Ifj. Mezey Nepomuk János , 1883« 341 jkk. 58 Ugyanez a képzet palóc területeken is ismert. Lásd: Manga János , 1968. 145. 59 A Krisztus Jézus vérrel verítékezéséről való kis officium, mely a szenvedésben elmélkedő hívek lelki vigasztalására kibocsajtatott. Budapest, 1880. Rózsa Kálmán és neje /azelőtt Bucsánszky A./ könyvnyomdája. Ósz utcza 30. sz. 60 Á Szentsír őrzésére viszonylag kevés adatunk van. Vö. Bálint Sándor , 1973. 259., Barna Gábor , 1979. 88. 61 Palócföldön is elterjedt jelenség. Vö. Manga János , 1968. 145 skk., Schram F erenc , 1972. 69«, Barna Gábor , 1979« 88-90. 62 A templomgondnoknak Szegeden is templomatya a neve. Lásd: Bálint Sándor , Sándor , 1957. II. 565. 63 Ez a képzet általában a szombati napokra is vonatkozik. Bereczki Ibolya gyűjtése. 54 Két megtalált imafüzet: A Szent Keresztút ájtatos gyakorlása. Minden kálvárián használható. Wolf Dezső könyvnyomdája Kunszentmárton, én. Felelős kiadó: Fialka L ajos /híres csépa i énekesember volt/. A Szent Keresztút örvendetes gyakorlása, mely húsvét után való negyven napokban minden kálvárián használható. Budapest, 1877. Nyomtatja es kiadja Rózsa Kálmán és neje /azelőtt Bucsánszky A./ Ősz utcza
