Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Ünnepi szokások és hiedelmek Csépán
20. sz. - ez utóbbi füzet Gsépá n több kiadásban is megtalálható. Ezt az ájtatosságot Tápé n is ebben az időben végzik / Bálint Sándor , 1957- I« 659./ s általában a palóc területeken is /vö. Manga János , 1968. 148./. A csépa i örvendetes olvasó, stáció szövege teljesen megegyezik a Bálint Sándor által közölt szöveggel. Vö.: Bálint Sándor , én. 219 skk. 65 Itt jegyezzük meg, hogy a közeli, Szelevény hez tartozó, Halesz nevü szőlőskertben a Jézuskeresés nagycsütörtökről nagypéntekre virradó éjszaka volt, amelyet a második dűlőben a harangnál végeztek. A Jézuskeresésnek ez az időpontja Túrán is. Vö. Schram Ferenc , 1972. 68. 66 A kiszi vagy kisze terminus ismert Kun szentmár tonb an is, ahol híg, savanyú szilvalekvárt jelent. Lásd Bereczki Ibolya tanulmányát ebben a kötetben. A sódar általánosan ismert szó. Vö. Szinnyei József , 1897-1906. II. 410. 67 Magyari Márta gyűjtése 68 Húsvéti rigmusokhoz lásd: N. Bartha Károly , 1958., Barna Gábor , 1979« 95«, S chram Ferenc , 1972. 71. 69 Szent György-naphoz összefoglalóan lásd: Bálint Sándor , 1977« I* 295 skk., Barna Gábor , 1979. 97 skk, 192 skk., Schram Ferenc . 1972. 72., Manga János . 1968. 151 skk., Barna Gábor j 1978. 452-453. 70 összefoglalóan lásd: Bálint Sándor . 1977» I» 515. Lásd még: Barna Gábor . 1979. 104-105., Manga János . 1968. 152., Madarassy László . 1950., Schram Ferenc . 1972. 72. 71 Májusi hangok. Oktatás a májusi ájtatosságról. Szerzé: Orosz István. Lakatos József könyvnyomdája, Kunszentmárt on, 1950. - Közkedvelt, nagyon elterjedt imafüzet Gsépá n. 72 A palócföldi gallyak is hasonlóak. Vö. Manga János . 1968. 152 skk. 75 Vö. Barna Gábor , 1979. 192., Bellon Tibor . 1974. 204. 74 A jámbor ájtatosság magyar szövege és a körmenethez ajánlott énekek megvannak Mezey Nepomuk János Csépá n is használt énekeskönyvében. Mezey Nepomuk János , 1885. 409* skk. Elképzelhető, hogy ezt is használták Csépá n. E napokhoz lásd még: Bálint Sándor , 1957- I. 728., Schram Ferenc , 1972. 72-75. 75 Ugyanez a név használatos Szeged en is. Vö. Bálint Sándor , 1957« II. 559« Az ünnep előtti nap szombat elnevezése pedig általánosan elterjedt szokás. 76 Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja , hónap lesz, hónap lesz a második napja... csupán ezt a két sort tudják az énekből, ami természetesen még nem kellő bizonyíték, ugyanis ez a pünkösdi ének nagyon hosszú ideig szerepelt iskolai olvasókönyvekben is. A csépa iak onnan is tanulhatták. A nap, pünkösd egyéb csépa i vonatkozásait tekintve mégis inkább úgy tűnik, hogy a szokás elhalványulásáról, elfelejtéséről lehet szó. Cibakházá n él a pünkösdi királynéjárás emléke. Palóc területről is leírták, vö. Manga János , 1968. 154. skk. Az Alföldön ismert az SzMNA alapján a Jászságban és néhány Hortobágy vidéki településen, Nagyiván ban, Tiszaörs ön. SzMNA. Barna Gábor feldolgozása, sajtó alatt. Lásd még: Gulyás Eva . 1973. A közeli Kecskemét en a pünkösdi királynéjárásnak több változata ismert volt századunk első felében. Saját gyűjtés. 77 Bálint Sándor . 1977» I. 427. 78 Erre mutatnak Szelevény , Homok , Szentes , Tiszaújfalu , Lakitelek templom-dedikációi. Bálint Sándor , 1977. 428-429. Bár ehelyütt Bálint Sándor azt írja, hogy a kultusz szakrális néphagyományt nem sarjasztott, s hogy e napot legtöbb helyen nem is tartják számon, az alábbiak ezzel szemben egy erős csépa i hagyományt mutatnak. 79 Egy tagsági könyvből kiírva. 80 Vö. Botka János , 1977. 227. 81 Rövid, hiteles oktatás Jézus Szive ájtatosságáról. Vácz, én. Nyomatott Mayer Sándornál; Olvasó Jézus szent szivéről. Wolf Dezső könyvnyomdája, Kunszentmárt on,
